George Cukor
| George Cukor | |
 | |
| Született | George Dewey Cukor[1] 1899. július 7.[2][3][4][5][6] New York[7] |
| Elhunyt | 1983. január 24. (83 évesen)[2][4][5][6][8] Los Angeles[9] |
| Állampolgársága | amerikai[10] |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | DeWitt Clinton High School |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | szívelégtelenség |
| Sírhelye | Forest Lawn Memorial Park |
| Rendezői pályafutása | |
| Aktív évek | 1930–1981 |
| Díjai | |
| Oscar-díjak | |
| Legjobb rendező My Fair Lady (1965) | |
| Golden Globe-díjak | |
| Legjobb rendező My Fair Lady (1965) | |
| BAFTA-díjak | |
| Legjobb film My Fair Lady (1966) | |
| Emmy-díjak | |
| Legjobb rendező (minisorozat vagy tévéfilm) Szerelem a romok között (1975) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz George Cukor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
George Cukor (ejtsd ˈkjuːkɔːr)[11] (New York, 1899. július 7. – Los Angeles, Kalifornia, 1983. január 24.) Oscar-díjas magyar származású amerikai filmrendező.
Élete
[szerkesztés]New York-i magyar zsidó családban született.[12] Apja Cukor Viktor Farkas (1872 Nagykálló),[13][14] anyja Gross Helén (Tokaj 1874),[15] nővére Elsie Cukor (1894 New York).[16][17] A magyarországi kivándorlóknak nem volt még középső nevük, ezért apja George Dewey tábornok nevét választotta neki középső névként. Magyarul nem beszélt, szüleinek társalgási nyelve alighanem a jiddis volt. Vallásáról nem tudunk, de tény, hogy Mia Farrow a keresztlánya volt.[18] (Mia Farrow anyja után katolikus vallású.)
Színházi segédrendezőként kezdett el dolgozni, majd az 1920-as évektől kezdődően rendező lett a Broadwayen. 1926-ban F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsbyjét állította színpadra Owen Davis forgatókönyve alapján, mellyel felkeltette a New York-i kritikusok figyelmét. A hangosfilm megjelenésével Hollywoodba ment. 1929-ben a Paramount Picturesnél dolgozott, mint dialógrendező, de hamarosan rendezővé lépett elő. Előszeretettel filmesített meg színdarabokat: Vacsora nyolckor (1933). Az asszonyok, Philadelphiai történet (1940) maradandóan a legkedveltebb hollywoodi filmek közé tartoznak.
1947 és 1954 között Cukor a forgatókönyvíró házaspár, Garson Kanin és Ruth Gordon segítségével több nagyszerű filmet készített, például az Ádám bordája című produkciót 1949-ben. 1953-ban operatőr barátjával George Hoyningen-Huene-nel és Gene Allen látványtervezővel elkészítették a Csillag születik című filmet.
A Broadwayen megtanulta becsülni a sztárok munkáját, így hatékonyan tudott együtt dolgozni Greta Garbóval, Joan Crawforddal, Katharine Hepburnnel és másokkal. Nem meglepő, hogy őt bízták meg a My Fair Lady (1964), George Bernard Shaw Pygmalion című színdarabjának musicalváltozatának a megrendezésére.
Viszályok
[szerkesztés]Jól kijött a stúdióvezetőkkel, de mégis számos összetűzése akadt. Első munkaadóját, a Paramountot beperelte az Édes pásztoróra (1932) jogai miatt, mivel Ernst Lubitsch újrarendezett benne pár jelenetet. A stúdió válaszul felbontotta a szerződését, így átment az RKO Pictureshöz, és David O. Selznick szárnyai alá került, akit 1933-ban követett az MGM-hez. Amikor Selznick 1936-ban beindította stúdióját, Cukor neki és az MGM-nek is dolgozott, így a legjobban fizetett rendezők közé került. Legismertebb összecsapása egy stúdióval akkor következett be, amikor Selznick alig 10 nappal a forgatás megkezdése után kirúgta Cukort az Elfújta a szél rendezői székéből. Elbocsátását a forgatókönyvvel szembeni kifogásával indokolták, de állítólag a fő ok Clark Gable-nek a rendező homoszexualitásával kapcsolatos fóbiái voltak. Joseph L. Mankiewicz szavai Cukor „nagy hollywoodi rendezőnő volt”. Általános kritikai nézet szerint Cukor képességei „homoszexuális érzékenységéből” eredtek. Ennek ellensúlyozása céljából lett ösztönösen a „nők rendezője”.[19]
Hanyatlás
[szerkesztés]A stúdiórendszer felbomlása kedvezőtlenül érintették Cukort. Gene Allen művészeti rendezővel saját produkciós vállalatot alapított 1963-ban, azonban jelentősebb sikereket nem tudtak elérni. Kései filmjei megbuktak mind a kritikusok szemében, mind a mozipénztáraknál. Pályája azzal a rendszerrel hanyatlott le, amelyben felnevelkedett. 83 évesen halt meg.
Filmjei
[szerkesztés]- Grumpy (1930)
- Virtuous Sin (1930)
- The Royal Family of Broadway (1930)
- Tarnished Lady (1931)
- Girls About Town (1931)
- A Bill of Divorcement (1932)
- Rockabye (1932)
- What Price Hollywood? (1932)
- One Hour with You (1932)
- Vacsora nyolckor (Dinner at Eight) (1933)
- Our Betters (1933)
- Little Women (1933)
- David Copperfield (1935)
- No More Ladies (1935)
- Sylvia Scarlett (1935)
- A kaméliás hölgy (Camille) (1936)
- Rómeó és Júlia (Romeo and Juliet) (1936)
- A szerelem beleszól (Holiday) (1938)
- Zaza (1939)
- Elfújta a szél (Gone with the Wind) (elkezdte, Victor Fleming és Sam Wood fejezte be) (1939)
- The Women (1939)
- Philadelphiai történet (The Philadelphia Story) (1940)
- Susan and God (1940)
- A kétarcú nő (Two-Faced Woman) (1941)
- A Woman’s Face (1941)
- Her Cardboard Lover (1942)
- Keeper of the Flame (1942)
- Gázláng (Gaslight) (1944)
- Winged Victory (1944)
- A Double Life (1947)
- Edward, My Son (1949)
- Ádám bordája (Adam’s Rib) (1949)
- Born Yesterday (1950)
- A saját élete (A Life of Her Own) (1950)
- The Model and the Marriage Broker (1951)
- The Marrying Kind (1952)
- Pat és Mike (Pat and Mike) (1952)
- The Actress (1953)
- Csillag születik (A Star Is Born) (1954)
- It Should Happen to You (1954)
- Bhowani csomópont (Bhowani Junction) (1956)
- A lányok (Les Girls) (1957)
- Wild Is the Wind (1957)
- A préri rózsája (Heller in Pink Tights) (1960)
- Szeressünk! (Let’s Make Love) (1960)
- The Chapman Report (1962)
- My Fair Lady (1964)
- Justine (1969)
- Utazások nagynénémmel (Travels with My Aunt) (1972)
- A kék madár (The Blue Bird) (1976)
- Gazdagok és híresek (Rich and Famous) (1981)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2023. június 6., Rivista del Cinematografo, george-cukor-c9muwxvh
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ NLS Other Writings: Say How, C. National Library Service for the Blind and Physically Handicapped. (Hozzáférés: 2022. október 26.)
- ↑ George Cukor születési bejegyzése. Familysearch. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.) Manhattan
- ↑ Babos Anna: 120 éve született George Cukor. Nemzeti Filmintézet, 2019. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
- ↑ George Cukor apjának bejegyzése. Familysearch. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
- ↑ Helén Gross születése. Familysearch. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.) Anyja születésének bejegyzése, ugyanott a házasságkötés helye és időpontja
- ↑ Family members. familysearch. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
- ↑ Nővérének házassága. familysearch. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
- ↑ Kevin Thomas: Celebrating Cukor. Los Angeles Times. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
- ↑ Csernik Gréta: Akinek a My Fair Lady-t köszönhetjük. wmn.hu, 2019. (Hozzáférés: 2020. augusztus 1.)
Források
[szerkesztés]- George Cukor filmrendező – Literatura
- George Cukor Oscar-díjas magyar származású amerikai film- és színházi rendező 30 éve halt meg – MTVA
További információk
[szerkesztés]- George Cukor a PORT.hu-n (magyarul)
- George Cukor az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- George Cukor az Internet Movie Database-ben (angolul)
- George Cukor a Rotten Tomatoeson (angolul)
