Lewis Milestone
Lewis Milestone | |
Született | Lev Milstein 1895. szeptember 30.[1][2][3][4][5] Chișinău[6] |
Elhunyt | 1980. szeptember 25. (84 évesen)[1][2][3][4][5] Los Angeles[7] |
Állampolgársága | |
Foglalkozása | |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Westwood Village Memorial Park temető |
Rendezői pályafutása | |
Aktív évek | 1915–1964 |
Díjai | |
Oscar-díjak | |
Legjobb rendező Két arab lovag (1929) Nyugaton a helyzet változatlan (1931) | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lewis Milestone témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lewis Milestone (eredeti neve: Lev Milstein) (Chișinău, 1895. szeptember 30. – Los Angeles, 1980. szeptember 25.) kétszeres Oscar-díjas amerikai filmrendező, filmproducer és forgatókönyvíró.
Életrajza
[szerkesztés]Milestone az Orosz Birodalomban született egy zsidó családban. 1912-ben vándorolt be az Egyesült Államokba még az első világháború előtt. A háború alatt egy híradós századba került, ahol rendező asszisztensként szolgált. Bevetésen nem vett részt. 1919-ben elnyerte az amerikai állampolgárságot.
A háború után Hollywoodba ment, ahol először vágóként kezdett el dolgozni, majd rendezőasszisztensként. A rendezői székbe Howard Hughes segítségével került, és az egyik korai munkájával a Két arab lovaggal az első Oscar ceremónián meg is nyerte a legjobb rendezéséért járó díjat. A film komédia kategóriában nyert, mert az első évben még kettéválasztották a rendezői díjat komédiai és drámai kategóriára.
Második Oscar-díját 1930-ban nyerte a Nyugaton a helyzet változatlannal, amely Erich Maria Remarque azonos című regényéből készült. Következő munkája a Címlapsztori is Oscar jelölést hozott, de díjat ezúttal nem nyert.
Az '50-es években a televíziónak is dolgozott, filmsorozatokat gyártott, de olyan sikerfilmek is a nevéhez fűződnek, mint A Pork Chop-domb (1959) vagy A dicső tizenegy (1960), melyet 2001-ben Steven Soderbergh is nagy sikerrel dolgozott fel Ocean’s Eleven – Tripla vagy semmi címmel. Utolsó mozifilmje a Marlon Brando és Trevor Howard főszereplésével készült Lázadás a Bountyn volt.
Milestone 1980. szeptember 20-án hunyt el. Örök nyugalomra a Los Angeles-i Westwood Village temetőben helyezték.
Oscar-díjai és jelölései
[szerkesztés]- Oscar-díj
- 1929 díj: legjobb rendező - Két arab lovag
- 1930 díj: legjobb rendező - Nyugaton a helyzet változatlan
- 1940 jelölés: legjobb rendező - Címlapsztori
Fontosabb filmjei
[szerkesztés]- 1962 - Lázadás a Bountyn (Mutiny on the Bounty) rendező
- 1960 - A dicső tizenegy (Ocean's Eleven) rendező, producer
- 1959 - A Pork Chop-domb (Pork Chop Hill) rendező
- 1949 - A vörös póni (The Red Pony) rendező, producer
- 1948 - A diadalív árnyékában (Arch of Triumph) rendező, forgatókönyvíró
- 1946 - Martha Ivers furcsa szerelme (The Strange Love of Martha Ivers) rendező
- 1945 - Séta a napsütésben (A Walk in the Sun) rendező
- 1943 - A sötétség széle (Edge of Darkness) rendező
- 1939 - Egerek és emberek (Of Mice and Men) rendező, producer
- 1931 - Címlapsztori (The Front Page) rendező, producer
- 1930 - Nyugaton a helyzet változatlan (All Quiet on the Western Front)rendező
- 1928 - A bűnbanda (The Racket) rendező
- 1927 - Két arab lovag (Two Arabian Knights) rendező
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
További információk
[szerkesztés]- Lewis Milestone a PORT.hu-n (magyarul)
- Lewis Milestone az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Lewis Milestone az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Lewis Milestone a Rotten Tomatoeson (angolul)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lewis_Milestone című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.