Ugrás a tartalomhoz

Robert Harris

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert Harris
Robert Harris 2024-ben
Robert Harris 2024-ben
Élete
Született1957. március 7. (67 éves)
Nottingham, Nottinghamshire, Anglia
Nemzetiségbrit
HázastársaGill Hornby (1988–)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény, esszé, forgatókönyv
Alkotói évei1982 –
Fontosabb műveiSzellemíró (2007)
Tiszt és kém (2013)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiThriller-díj(wd) (2008)[1]
César-díj (2020)[2]
Robert Harris aláírása
Robert Harris aláírása
Robert Harris weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Harris témájú médiaállományokat.

Robert Dennis Harris (Nottingham, 1957. március 7. –) angol regény-, esszé- és forgatókönyv-író.

Élete és pályája

[szerkesztés]

Robert Harris Nottingham-ben nőtt fel. Már gyerekkorában álmodozott arról, hogy író lesz, azoknak a látogatásainak a hatására is, amelyeket apja munkahelyén tett, egy nyomdában. Középiskolai tanulmányai alatt színdarabokat írt és cikkeket a tanulók folyóiratába. Azután a Cambridge-i Egyetemen tanult angol irodalmat,[3] és a diákok hetilapjába írt.

Egyetemi tanulmányai után Robert Harris újságíró lett. Előbb a BBC-nél dolgozott a hírekkel és folyó ügyekkel foglalkozó műsorok terén, majd 1987-ben, 30-évesen politikai szerkesztő lett a The Observer-nél(wd). Később a The Sunday Times-nál volt vezércikk-író.

1982-ben jelent meg az első könyve, egy esszé, amelyet egyik BBC-beli kollégájával együtt írt, majd egyedül is néhány más ilyen jellegű könyvet is publikált. 1992-ben kezdett regényeket írni.

1997-ben felhagyott az újságírással, de 2001-ben visszatért ehhez a tevékenységhez mint vezércikk-író a The Daily Telegraph-nál.[4]

2007-ben Robert Harris mint szövegkönyv-író kezdett együttműködni Roman Polański filmrendezővel. Elsőre a Pompeji című regényéből írt szövegkönyvet, de felhagytak a film elkészítésével, színészek sztrájkkal való fenyegetése miatt.[5] Egy másik Harris-regény, Szellemíró, alapja volt az azonos című 2009-ben forgatott filmnek. Ismerve Polański érdeklődését a Dreyfus-ügy iránt, az író megjelentette 2013-ban az ebből ihletett Tiszt és kém című regényét, amelyből aztán a francia-olasz Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy című filmet forgatták le 2019-re.[6]

Politikai nézeteit tekintve az író egy ideig Tony Blair-rel rokonszenvezett, de csalódott benne az Egyesült Királyság részvétele miatt a 2003-ban kezdődött iraki háborúban, amikor Blair volt a miniszterelnök.[7] Szimpatizánsa maradt a Munkáspártnak 2015-ig, amikor az akkori vezetője, Jeremy Corbyn a párt kommunikációs igazgatójává egy Harris által szélsőbaloldalinak ítélt személyt tett meg.[8] Azután az író a Liberális Demokraták szimpatizánsa lett.[9]

Robert Harris nős és négy gyereke van. Berkshire-megyében, Kintbury(wd) faluban lakik.

Művei

[szerkesztés]

Esszék

[szerkesztés]

Kezdetben Robert Harris néhány újságírói munkájával kapcsolatos politikai esszét jelentetett meg:

  • A Higher Form of Killing (szó szerint „Az ölés magasabb rendű formája”) (1882) a vegyi és a biológiai fegyverekről szól.[10]
  • Gotcha! The Government, the Media and the Falklands Crisis (szó szerint „Megvagy! A kormány, a média és Falkland-szigeteki válság”) (1983) a Falkland-szigeteki háború a kormány és a média által való kezelézét elemzi.[11]
  • The Making of Neil Kinnock (szó szerint „Neil Kinnock(wd) létrejötte”) (1984) a Munkáspárt 1983 és 1992 közötti vezetőjéről szól.[12]
  • Selling Hitler: The Story of the Hitler Diaries (szó szerint „Hitler eladása: Hitler naplóinak a története”) (1986) Hitler hamis naplói közlésének az ügyét tárgyalja.[13]
  • Good and Faithful Servant: The Unauthorized Biography of Bernard Ingham (szó szerint „Jó és hűséges közszolga: Bernard Ingham(wd) engedélyezetlen életrajza”) (1990) a kormány sajtóirodájának főnökéről szól, aki Margaret Thatcher miniszterelnökségének egész ideje alatt töltötte be ezt a tisztet.[14]

Regények

[szerkesztés]
  • Fatherland (1992) magyarul Führer-nap címmel jelent meg.[15] Tulajdonképpen történelmi fikció, amely a náci Németország a háborúban való képzelt győzelméből indul ki, cselekménye az 1960-as évekbe helyezett, és egy olyan rendőrfelügyelő a főszereplője, aki nem kedveli a rendszert.[16]
  • Enigma (1995)[17] a neve annak a Németországban kifejlesztett gépnek, amelyet a német hadsereg üzenetek rejtjelezésére használt. Egyik példánya az angolokhoz került, és segítségével fel tudtak törni számos üzenetet a második világháború alatt. Ennek története adja keretét az Enigma című thrillernek.[18]
  • Archangel (1998) (Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog!).[19] Egy brit történész az 1990-es évekbeli Oroszország káosza közepette megtalálja Sztálin fiát, akit egy sztálinista párt hatalomra akar juttatni.[20]
  • Pompeii (2003) (Pompeji).[21] Ezzel a regénnyel Robert Harris az ókori Róma felé fordítja az érdeklődését. Főszereplője egy mérnök, aki a Vezúv kitörése előtt dolgozik Pompeii vízellátó rendszerénél, és ennek állapotából rájön, hogy a katasztrófa be fog következni.[22]
  • Imperium (2006)[23] Marcus Tullius Cicero élettörténetén alapuló trilógia első regénye.[24]
  • The Ghost (2007) (Szellemíró).[25] Főszereplőjét, egy írót arra alkalmaz egy lemondani kényszerült miniszterelnök, hogy folytassa az előbbi memoárjának írását, miután egy előtte erre alkalmazott író eltűnt.[26] Harris más munkáit elhalasztotta és belekezdett ebbe a könyvébe, miután Tony Blair lemondott miniszterelnöki posztjáról. A regény politikusa rá emlékeztet.[27]
  • Lustrum (2009)[28] a Ciceró-trilógia második kötete.[29]
  • The Fear Index (szó szerint „A félelemindex”) (2011) alapja a 2010-ben, a Wall Street-en bekövetkezett tőzsdei villámkrach. Főszereplője egy amerikai kockázati befektető bróker, aki Genfben él és egy új, az emberi agynál gyorsabban működő informatikai algoritmus-rendszert alkalmaz, de ez ellenőrizhetetlenné kezd válni.[30]
  • An Officer and a Spy (2013) (Tiszt és kém)[31] hűen követi a Dreyfus-ügy eseményeit, képzelt szereplők nélkül, de főszereplője nem Alfred Dreyfus százados, hanem Marie-Georges Picquart őrnagy, ő nyomozza ki, hogy ki helyett ítélték el Dreyfust.[32]
  • Dictator (2015) A Ciceró-trilógia befejező regénye.[33]
  • Conclave (2016). A regény cselekménye a Vatikánban zajlik képzelt pápaválasztás körül, de a Katolikus Egyházon belül egymásnak feszülő valós reform- és hagyománymegörzési törekvéseket idézi fel.[34]
  • Munich (2017). (München)[35] A regény cselekményének keretét az 1938-as Müncheni egyezmény megkötése körüli események adják.[36]
  • The Second Sleep (szó szerint „A második alvás”) (2019). A regény cselekménye 800 évvel azután zajlik, hogy a civilizáció megsemmisült, és amikor újból az 1468-as évbe ért. Egy kis angliai faluba új pap érkezik eltemetni az előtte ott élőt, és titkokat fedez fel erről, a faluról és a társadalomról.[37]
  • V2 (2020) (V–2).[38] A regény egyrészt azon német erőfeszítésekből merít, amelyeket 1944-ben azért tettek, hogy ne veszítsék el a háborút, erre a V–2 rakétát kifejlesztve és alkalmazva, másrészt az angolok erőfeszítéseiből, hogy ezt megakadályozzák.[39]
  • Act of Oblivion (szó szerint „Amnesztiatörvény”) (2022). Cselekménye 1660-ban zajlik. Szereplői mind valós történelmi személyek, kivéve a főszereplőt, akit azzal bíznak meg, hogy felkutassa az I. Károly angol király kivégzéséért felelősöket az Angol forradalom idejében.[40]

Robert Harris egy novellát is írt PMQ[41] címmel, amely a Speaking with the Angel (szó szerint „Beszélgetés az angyallal”) című Nick Hornby által összeállított novella-antológiában jelent meg.[42]

Filmadaptációk

[szerkesztés]

Fontosabb díjak, elismerések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Thriller Awards (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  2. ↑ a b (angolul) César Awards. 2020 Awards, imdb.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  3. ↑ Curtis 2013.
  4. ↑ Johnson 2001.
  5. ↑ McNary – James – Hayes 2007.
  6. ↑ Tiszt és kém – a Dreyfus-ügy. cirkofilm.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
  7. ↑ Bray 2007.
  8. ↑ Rayner 2015.
  9. ↑ Edwardes 2017.
  10. ↑ (angolul) A Higher Form of Killing, goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  11. ↑ (angolul) Gotcha! The Government, the Media and the Falklands Crisis, goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  12. ↑ (angolul) The Making of Neil Kinnock, goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  13. ↑ (angolul) Selling Hitler: The Story of the Hitler Diaries, goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  14. ↑ (angolul) Good and Faithful Servant: The Unauthorized Biography of Bernard Ingham, amazon.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  15. ↑ Budapest: Aranyhíd, 1993. ISBN 9637809015.
  16. ↑ Robert Harris. Führer-nap. moly.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
  17. ↑ Enigma. Budapest: Magyar Könyvklub, 1998. ISBN 9635486251.
  18. ↑ Robert Harris. Enigma. moly.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
  19. ↑ Magyar Könyvklub, 2000. ISBN 9635471475.
  20. ↑ [Robert Harris. Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog!]. moly.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
  21. ↑ Budapest: GABO, 2004. ISBN 9639526797.
  22. ↑ Robert Harris. Pompeji. moly.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
  23. ↑ GABO, 2010. ISBN 9789636894313.
  24. ↑ Robert Harris. Imperium. moly.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
  25. ↑ Budapest: Cartaphilus, 2010. ISBN 9789632661315.
  26. ↑ Szellemíró. Robert Harris. libri.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
  27. ↑ Holden 2007.
  28. ↑ GABO, 2011. ISBN 9789636894320.
  29. ↑ Robert Harris. Lustrum. moly.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
  30. ↑ (angolul) The Fear Index. goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  31. ↑ GABO, 2016. ISBN 9789634062554.
  32. ↑ Robert Harris. Tiszt és kém. moly.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
  33. ↑ (angolul) Dictator, goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  34. ↑ (angolul) Conclave, goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  35. ↑ GABO, 2018. ISBN 9789634066415.
  36. ↑ Robert Harris. München. moly.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
  37. ↑ (angolul) The Second Sleep, goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  38. ↑ GABO, 2022. ISBN 9789635662296.
  39. ↑ Robert Harris. V–2. moly.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
  40. ↑ (angolul) Act of Oblivion, goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  41. ↑ Prime Minister's Questions ’a miniszterelnökhöz intézett kérdések’ rövidítése.
  42. ↑ (angolul) Speaking with the Angel, goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  43. ↑ A Harmadik Birodalom. port.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  44. ↑ Enigma. port.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  45. ↑ (angolul) Archangel, imdb.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  46. ↑ Szellemíró. port.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  47. ↑ Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy. port.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  48. ↑ München. port.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  49. ↑ (franciául) Palmarès du Prix Mystère de la critique (A kritika Mystère-díjának nyertesei) (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  50. ↑ (angolul) European Film Awards. 2010 Awards, imdb.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  51. ↑ (angolul) César Awards. 2011 Awards, imdb.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  52. ↑ (angolul) 16th Lumiere Awards announced, en.unifrance.org (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  53. ↑ (angolul) 2014 Winner announced, walterscottprize.co.uk (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  54. ↑ (angolul) Dagger Awards, stopyourekillingme.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
  55. ↑ (angolul) Trio of honorary graduates recognised with Leicester awards, le.ac.uk, 18 iulie 2022.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Robert_Harris&oldid=27698588”