Bubik István
Bubik István | |
Bubik István (1978) Urbán Tamás felvétele | |
Született | 1958. május 19. Budapest |
Elhunyt | 2004. november 28. (46 évesen) Ceglédbercel |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Rémi Tünde |
Foglalkozása | színész |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1981) |
Kitüntetései |
|
Halál oka | baleset |
Sírhelye | Farkasréti temető |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1980–2004 |
Díjai | |
Magyar Művészetért díj (1988) | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bubik István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bubik István (Budapest, 1958. május 19. – Ceglédbercel, 2004. november 28.) Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész.
Életpályája
[szerkesztés]Középiskolai tanulmányait az esztergomi ferences gimnáziumban végezte.[1] 1981-ben szerzett színészdiplomát, majd friss diplomásként a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol már fiatalon olyan jelentős szerepekhez jutott a szakmai kritika és a közönség egyöntetű megelégedésére, mint a Tartuffe címszerepe Moliére darabjában, Shakespeare II. Richárdja, Bánk bán Katona József darabjában, Csongor a Csongor és Tündében, Jézus a Jézus Krisztus Szupersztárban,[2] Mercutio Shakespeare Rómeó és Júlia című darabjában, Ádám Madách Imre Az ember tragédiájában[3] illetve István szerepe az István, a király rockoperában.[4] Érzelmeken alapuló, aktív, robbanékony játékstílus jellemezte alakításait.[5][6]
A nyolcvanas években aktív részese volt az ellenzéki mozgalmaknak. Egyik legemlékezetesebb alakítása Sütő András Advent a Hargitán című darabjának főszerepe Sinkovits Imre és Kubik Anna mellett,[7][8] mely az aktuális politikai helyzetben különös jelentőségű volt. 1988. június 27. napján az erdélyi német és magyar falvakat érintő falurombolások és Nicolae Ceaușescu diktatórikus politikája ellen szólalt fel a Hősök terén tartott jelentős méreteket öltő tüntetésen. Ezt követően egy évre Londonba utazott, mondván, gondolkodni akar addigi életéről, munkájáról, életben betöltött szerepéről. Ezalatt a színészmesterséget szándékosan mellőzve rakodómunkásként dolgozott.[9]
Hazatérve a Művész Színház társulatához csatlakozott, és itt is maradt egészen annak megszűnéséig. Ezt követően rövid ideig a Thália Színháznál, a Thália Társaságnál, majd a Kelemen László Színkörnél dolgozott, melyet színésztársaival, Eperjes Károllyal és Gáspár Sándorral hozott létre, míg végül 2000-ben az Új Színházhoz szerződött.
Emlékezetes alakításai közé tartozik a Szinetár Miklós rendezte Tartuffe címszerepe a Várszínházban, a Kis Csaba által rendezett Othello Jágója az Új Színházban, későbbi szerepei közül pedig a Szentivánéji álom takácsa, Tompor (Zuboly neve a Nádasdy Ádám-féle fordításban).
A mozikedvelők ismerhetik Szabó István A napfény íze című filmjéből vagy a szintén 1999-ben a mozikba kerülő Hídember című alkotásból, de Bubik alakította a 2002-ben Dér András által rendezett A kanyaron túl című filmdráma főszerepét is, mely rendkívüli kritikai sikert aratott.
A fentieken túl több híres szinkronszerepe volt, mint például Forrest Gump című filmben ő adta Tom Hanks hangját vagy a Rocky és a Cobra című filmekben Sylvester Stallone hangját.[10] A tévénézők a Nyolc évszak című televíziós sorozatból ismerhették meg a nyolcvanas években, ugyanakkor az 1990-es évek Magyarországán indult kereskedelmi televízióknak soha egyetlen meghívását sem fogadta el. Ennek okát a tévécsatornák kulturális színvonalával, elfogadhatatlan értékrendjével és azzal magyarázta, hogy a minőségi drámai színjátszást teljesen mellőzik a műsorgyártásból.[11]
Felesége Rémi Tünde néptáncos volt. Egy közös gyermekük született: Bubik Réka Hajnalka, aki színésznek tanul.[12] Egy másik kapcsolatából szintén van egy lánya, Kincső.
2004. november 28-án reggel az előző napi szolnoki előadása után hazafelé autóbalesetben vesztette életét a 4-es főúton Ceglédbercel közelében.[13]
Emlékezete
[szerkesztés]Művésztársai a színész emlékére létrehozták a Bubik István-díjat, mely a Magyar Művészetért díjrendszer önálló értékű díja. A kuratórium elnöke Kubik Anna. Az elismerést évente ítélik oda, 35 évesnél fiatalabb színész vagy rendező érdemelheti ki.[6]
Bubik halálát követően az Új Színház a színészről nevezte el stúdiószínpadát.[14] Emellett Orosházán a művelődési ház kamaraterme,[15] Budapesten a Csili Művelődési Központ színházterme és Maglódon a MAGHÁZ színházterme is az ő nevét viseli.[16][17]
Tekintettel arra, hogy Bubik szenvedélyes lovas és az ügető rendszeres vendége, versenyek rendszeres résztvevője volt, a Kincsem Park legnagyobb szabadtéri versenyén, a hagyományos szilveszteri ügetőn emlékére minden évben megrendezésre kerül a Bubik István emlékverseny.[18]
Halála után Esztergomban utcát neveztek el róla.
Színházi szerepeiből
[szerkesztés]A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 93; ugyanitt ötvenöt színházi felvételen is látható.[19]
- Henry Wadsworth Longfellow: Hiawata
- Molière: Az úrhatnám polgár (Cléonte)
- Horace McCoy: A lovakat lelövik, ugye? (Egy úr a rendőrségről)
- Verebes István: Kettős ünnep (Kovács)
- Hubay Miklós: Túsz-szedők (Orestes)
- Bertolt Brecht: Háromgarasos opera (Ede);[20] Bicska Maxi[21]
- Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy (Duval Armand)
- Georg Büchner: Wojzeck (Kapitány)
- Shakespeare: Szentivánéji álom (Tompor Miklós)
Filmjei
[szerkesztés]Játékfilmek
[szerkesztés]- Vérszerződés (1983)
- Az óriás (1984)
- Elysium (1986)
- Volt egyszer egy légió (1989)
- A halálraítélt (1989)
- A napfény íze (1999)
- Glamour (2000)
- Kanyaron túl (2002)
- A Hídember (2002)
- Szent Iván napja (2003)
- Az ember, aki nappal aludt (2003)
Tévéfilmek
[szerkesztés]- Szerelmem, Elektra (1980)
- Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban (1980)
- A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története (1980)
- Hogyan csináljunk karriert? (1981)
- Nápolyi mulatságok (1982)
- Történetek a vonaton (1983)
- A tanítónő (1985)
- Nyolc évszak 1-8. (1987)
- Bánk bán (1987)
- Ítéletidő (1987)
- A férfi, aki virágot hord a szájában (1989)
- Royce (1994)
- Advent a Hargitán (1994)
- Istálló (1995)
- Az öt zsaru (1998)
- Kisváros (2000 - tévésorozat)
- Az alkotás folyamata (2001)
- A titkos háború (2002)
Díjai
[szerkesztés]- Rajz János-díj (1983, 1990)
- Jászai Mari-díj (1985)
- Farkas–Ratkó-díj (1986)
- Erzsébet-díj (1988)
- Magyar Művészetért díj (1988)
- Érdemes művész (2000)
- POSZT: Legjobb férfi főszereplő (2001)[6]
- Ivánka Csaba-díj (2004)
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ UM. „Rohan az idő: 18 éve szenvedett végzetes balesetet Bubik István – Újságmúzeum”, Újságmúzeum, 2022. november 27. (Hozzáférés: 2022. december 19.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ Origo: A 80-as, 90-es évek egyik legnagyobb magyar színészének tragikus halála (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2022. december 19.)
- ↑ Évfordulónaptár. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 4.)
- ↑ Index.hu
- ↑ Magyar Színházművészeti Lexikon
- ↑ a b c Port.hu
- ↑ Közösség: Advent a Hargitán (1988) - Kubik Anna, Bubik István, Sinkovits Imre (videó). katolikusokeloforuma.network.hu. (Hozzáférés: 2023. június 1.)
- ↑ Port.hu
- ↑ Bubik István életrajza a Nemzeti Színház oldalán
- ↑ Bubik István az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
- ↑ „Bubik István tévéinterjú – Magyar Televízió, New York” (hu-HU nyelven).
- ↑ Bubik Réka Hajnalka (magyar nyelven). SZFE. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
- ↑ Elhunyt Bubik István. Index.hu, 2004. november 28. (Hozzáférés: 2021. június 4.)
- ↑ 7ora7.hu
- ↑ Archivált másolat. [2015. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 5.)
- ↑ Zene.hu
- ↑ Mozgalom, Köztérkép: Bubik István – Maglód (Babos László, 2007) | Köztérkép. Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. április 10.)
- ↑ Pentathlon.hu
- ↑ 2011. október 17-i lekérdezés
- ↑ A Nemzeti Színházban
- ↑ A Művész Színházban
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színházi Adattár „Ritka magyar – Bubik 60”, oszmi.hu