Ugrás a tartalomhoz

Ítéletidő (tévéfilm)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ítéletidő
1988-as magyar televíziós film
RendezőAndrás Ferenc
AlapműSzáraz György: Ítéletidő
MűfajTörténelmi dráma
Gyártás
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő77 perc
Forgalmazás
Bemutató1988. április 23.
Eredeti adóTV1
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
További információk
SablonWikidataSegítség

Az Ítéletidő András Ferenc tévéjátékfilmje, mely Száraz György azonos című drámája alapján készült és amit 1988 áprilisában mutattak be.

A történet

[szerkesztés]
„Ebben a darabban magyarok és románok mondják a maguk ostobaságait, a maguk igazságait. A maguk részostobaságait, a maguk részigazságait. Néha közhelyszerű mondatokban. Mit akartam ezzel? Nem mást, mint valamiféle történelmi látleletet adni egyrészt a tragikus egymásra utaltságról, másrészt az ezzel együtt járó, majdnem reménytelenül összegubancolódott ellentétekről. Kórképet, gyógymódot nem tudok adni, vagy ha mégis, akkor azt a megoldást mindenki ismeri. Tudom, hogy amit tettem, az kevés. Csak annyi, hogy ki tudja hányadikként, ki tudja hányadszor kimondtam: a megoldást elodázni nem lehet.”

– Részlet egy Száraz Györggyel készített rádióbeszélgetésből a drámájáról

A történet a szabadságharc idején Abrudbányán játszódik. Olyan időszakban, amikor bár a „császáriakkal” szemben a szabadságharc erői állnak, mégis nehéz megítélni, ki hova tartozik, a nemzeti érzületek és az osztálytudat is tovább bonyolíthatja a különböző magatartásokat és az érzelmek viharában az indulat villámai csapkodnak.

Ioan Dragoș, a debreceni parlament román tagja megegyezett Avram Iancuval, a szabadcsapatok vezérével, de Hatvani Imre őrnagy megszegte a fegyverszünetet. A hegyekből előtörő szabadcsapatok megölték Dragost és ekkor halt meg Vasváry Pál, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja is. Ez a tragikus pillanat és a román–magyar viszony áll az események középpontjában, bemutatva, hogy az értetlenség, a hamis elfogultság mindig újabb tragédiák forrása lesz. A film meggyőzően sűríti az eseményeket, az egymást váltó képek minden lépéssel közelebb visznek a közös tragédiához, közös tanulságot is kínálva. A tévéjáték nem teszi le voksát sem az egyik fél, sem pedig valamelyik magatartásfajta mellett, hanem a „rendezni végre közös dolgainkat” igazságát és szükségességét tolmácsolja.

Szereplők

[szerkesztés]

Háttér

[szerkesztés]

Száraz György 1979-ben a József Attila Színházban bemutatott azonos című színdarabját[4] András Ferenc rendezte képernyőre, ügyelve, hogy a tragédiákat felvonultató drámában hitelük legyen az egymás mellett sorakozó különböző érzelmeknek. A forgatás 1988 januárjában kezdődött.

A film a „Kortársaink képernyője” elnevezésű sorozatban került levetítésre a Magyar Televízió 1-es csatornáján 1988. április 23-án.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h i j k Ítéletidő játékfilm Archiválva 2016. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, tv.animare.hu - 2016. március 30.
  2. Gáspár Sándor Archiválva 2016. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, vendégművészek, Budaörsi Latinovits Színház (hozzáférés: 2016. március 31.)
  3. a b Ítéletidő Archiválva 2016. április 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, musor.tv a Gillon Media Kft kiadványa (hozzáférés: 2016. március 31.)
  4. Szántó Péter: Ítéletidő, Száraz György drámája a József Attila Színházban (Kritika, 14-18. oldal), Színház XIII. évfolyam 4. szám Archiválva 2012. március 11-i dátummal a Wayback Machine-ben - 1980. (kritikák online: szinhaziadattar.hu Archiválva 2012. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  5. Kép és hang a rádió és a televízió műsora, Petőfi Népe, 43. évfolyam, 90. szám library.hungaricana.hu - 1988. április 16.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]