Márk Tivadar
Márk Tivadar | |
Született | Márk Tivadar Lajos 1908. május 11. Budapest VIII. kerülete |
Elhunyt | 2003. szeptember 27. (95 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (25-2-25) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Márk Tivadar témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Márk Tivadar (Budapest, Józsefváros, 1908. május 11.[2] – Budapest, 2003. szeptember 27.) magyar iparművész, Kossuth-díjas jelmeztervező, a Zeneművészeti Főiskola óraadó tanára volt opera-szakon, a Magyar Állami Operaház Mesterművésze és örökös tagja.
Életpályája
[szerkesztés]Márk Lajos államvasúti hivatalnok és Ludvig Márta Emília fia. A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányokat az Iparművészeti Iskola textiltervező tanszakán és a budapesti egyetem művészettörténet szakán folytatott. 1934-ben bekerült az Operaházhoz jelmeztervezőnek, egész aktív életét itt töltötte, tevékenysége teljesen összeforrt a színházi együttes munkájával. Jelmezeit ismerve más fővárosi színházak, köztük az Operettszínház, vidéki színházak, nagy szabadtéri színpadok, külföldi színházak is igényt tartottak tevékenységére.
A Szegedi Szabadtéri Játékoknak évtizedekig hűséges jelmeztervezője volt, a nagy szabadtéri színpadra való tervezés új kihívásokat jelentett, Márk Tivadar ennek is megfelelt. Nagyobb tömeget lehetett és kellett öltöztetni, még nagyobb szerepet kapott a látvány, a szabad ég alatt a légmozgás is befolyásolta a ruhák suhogását. Tehetsége mellett páratlan szorgalma is segítette abban, hogy a megrendeléseknek eleget tudott tenni.
A balettjelmezek tervezését tartotta a legnehezebbnek, hiszen nem lehetett eltakarni a táncoló testet, ezért minél kevesebb ruhával kellett kifejezni a karaktert. Ebben a műnemben a jelmez nem gátolhatja a táncos mozgását, az ugrások ívét, a karok hajladozását, éppen ellenkezőleg, ki kell, hogy emelje azokat. A színpadi jelmezeken és díszleteken kívül filmjelmezeket is készített, sőt könyvek illusztrálásával[3][4] is foglalkozott.
A filmjelmez megint egy új kihívás volt számára, hiszen a filmeken naturalistának kell lenni, semmit nem lehet elnagyolni, mert a kamera bármit közel hoz, megmutat, a jelmezeken ott minden gombnak a helyén kell lennie. E követelménynek igyekezett megfelelni legjobb tudása szerint, számos rendező, köztük Kalmár László, Nádasdy Kálmán, Keleti Márton, Bán Frigyes, Marton Endre, Hintsch György, Szinetár Miklós szívesen hívta meg filmjeihez jelmeztervezőnek. Mintegy húsz film jelmeztervezője volt főleg az 1950-es és az 1960-as években.
1992-ben szervezte meg Turnai Tímea színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) Szcenikai tárának vezetője Márk Tivadar első önálló kiállítását a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A kiállításhoz nyomtatott katalógust adtak ki.[5]
Magánélete
[szerkesztés]Az Operaház volt az ő második otthona, nem nősült meg, testvérével, Márk Edittel, aki szintén az Operaház jelmez-részlegénél dolgozott, élt közös háztartásban.
Megvalósított színpadi jelmezterveiből[6]
[szerkesztés]A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 400.[7]
|
|
Fővárosi Operettszínház
[szerkesztés]- Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen”. Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Történik a második világháború utáni években. Színhely: Venezuela, Caracas. Főszereplők: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas. Koreográfia: Roboz Ágnes.
Jelmeztervei filmekhez
[szerkesztés]
|
|
Díjak, elismerések (válogatás)
[szerkesztés]- Kossuth-díj (1952)
- Érdemes művész (1969)
- A Magyar Állami Operaház örökös tagja (1989)
- Rákosmente díszpolgára (2000)[9]
- A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2003)[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 1209/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 22.)
- ↑ Régi muzsika kertje / ... összevál. Szabolcsi Bence ; Márk Tivadar rajzaival. Budapest : Magyar Kórus, [1947]. 126 p.
- ↑ Gyermekjátékdalok : nyomtatott kotta / közread. Kerényi György ; [...ill. Márk Tivadar]. 2. kiad. Budapest : Ed. Musica, 1968. 131 p.
- ↑ Márk Tivadar (tervezőművész) életműkiállítása. Katalógus. Kiáll. rend., [bev.] Turnai Tímea. Kiad. az Országos Színháztörténeti Múzeum és Int. Budapest, 1992. 27 p.
- ↑ Listák Tóth Ágnes Veronika szakcikke nyomán, i.m.
- ↑ 2011. július 21.-i lekérdezés.
- ↑ Lúdas Matyi a PORT.hu-n (magyarul)
- ↑ Rákosmente díszpolgárai. [2014. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 19.)
- ↑ Az Operaház mesterművészei. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 12.)
Források
[szerkesztés]- Művészeti lexikon. Szerk. Zádor Anna és Genthon István. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967. Márk Tivadar szócikkét lásd 247.
- Tóth Ágnes Veronika: Mestersége: jelmeztervező, Márk Tivadar élete, munkássága, Filmkultúra, 2004
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. december 30.)
- kemenyegon.hu
További információk
[szerkesztés]- Márk Tivadar életműkiállítás; kiállításrend. Turnai Timea, szerk. Ferenczy Béla, Ferenczy Béláné; OSZMI, Bp., 1992
- Márk Tivadar; vál., összeáll. Turnai Tímea, szerk. Szűcs Katalin Ágnes; OSZMI, Bp., 2014 (Szcenika)
- Magyar iparművészek
- Magyar jelmeztervezők
- Magyar egyetemi, főiskolai oktatók
- Magyar zenepedagógusok
- Kossuth-díjasok
- A Magyar Állami Operaház örökös tagjai
- 1908-ban született személyek
- 2003-ban elhunyt személyek
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Rákosmentiek
- Budapesten született személyek
- A Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím tulajdonosai
- A Farkasréti temetőben eltemetett személyek