Soproni Petőfi Színház

Petőfi Színház
Település	Sopron
Megnyitás	1909
Építési stílus	szecessziós építészet
Építész(ek)	Medgyaszay István
Hasznosítása
Felhasználási terület	színházépület
Elhelyezkedése
Petőfi Színház Pozíció Sopron belvárosa térképén
é. sz. 47° 41′ 03″, k. h. 16° 35′ 17″47.684271, 16.58795
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi Színház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Soproni Petőfi Színház Sopron belvárosában található, a Petőfi téren. Az eredetileg 1840-ben emelt épület jelenlegi formáját Medgyaszay István 1909-es átépítésének köszönheti. Az intézmény igazgató-főrendezője 2012 augusztusától 2022-ig Pataki András volt.

Építése

A színház az 1909-es átépítés előtt

Az ország első kőszínháza Sopronban nyílt 1769-ben, a jelenlegitől nem messze, egy szárazmalom átépítésével. 1840-ben a bécsi Franz Lössl tervei szerint új, erre a funkcióra tervezett épületet emeltek a jelenlegi helyen. A viszonylag kis méretű, téglalap alaprajzú épület öttengelyes homlokzatát négy oszlop tartotta erkéllyel díszítette a tervező.

A 20. század elején már komoly problémát jelentett az épület tűzveszélyessége, illetve a fűtetlen előcsarnok és a ruhatár. Ezért Sopron városa 1908-ban felkérte a Fellner és Helmer építészirodát egy új épület tervezésére, ám mivel a bécsi műhely csak 1910-re vállalta volna a befejezést, inkább új tervezőt kerestek. A város 1909. március 31-én 200 000 koronát szavazott meg az átépítésre. Medgyaszay Istvánt a nemrég befejezett és pozitív fogadtatásra talált veszprémi színház miatt keresték meg. Az építész 1909 áprilisában járt először a városban, felmérve az épület állapotát és a lehetőségeket; akkor úgy becsülte, az év karácsonyára már elkészülhet az átépítés. Ajánlatát április 14-én nyújtotta be, és májusra már a kivitelezési tervek is elkészültek. A bontás júniusban kezdődött; csak a színház főfalai maradtak meg, minden egyéb épületelem: a tető, a lépcsők, a páholyok és az erkélyek újonnan, vasbetonból készültek. Az épület az ígért hat hónap alatt elkészült, karácsonykor meg is nyitották.

Medgyaszay megtartotta a régi befoglaló tömeget és az alaprajzot is, a tömb egyedül a főhomlokzat elé épített új előterek és lépcsőházak révén bővült, hosszanti irányban 4-5 méterrel. A főhomlokzat mintegy a régi homlokzat ellenképe; a klasszicista timpanon helyett Medgyaszay sgraffitóval és széles párkánnyal zárta le, de átvette és újra felépítette a négyoszlopos erkélyt. A cél itt is a Veszprémben is alkalmazott újszerű technológia, a vasbeton lehetőségeinek megmutatása: a homlokzaton elhelyezett négy oszlop tetején kiszélesedő fejezet helyett keskeny vasbeton elem tartja az erkélylemezt, amelynek korlátja az építészre jellemző, vasbetonból formált népművészeti motívumokat mutat. A főhomlokzat sgraffitóját először a soproni művész, idősebb Storno Ferenc tervezte meg, ám ez nem nyerte el Medgyaszay tetszését, így végül maga készítette el a vázlatokat, amelyek alapján Beszédes Ottó és Zsille Kálmán végezték a kivitelezést.

Az oldalhomlokzatokon és a hátsó homlokzaton az ablakok a Medgyaszayra jellemző filigrán vasbeton osztást viselik. Az oldalhomlokzatokra az építész erkélyeket tervezett; ezek egyrészt ideiglenes menekülőútvonalként szolgáltak, másrészt változatosságot vittek az elnyújtott falszakaszokba.

A 17,5 × 17,5 méteres nézőteret háromemeletes páholysor, első emeleti erkély és karzat tagolja, eredetileg 900 férőhellyel. A tetőt nyolc centiméter vastag vasbeton födém képezi, amely alá ötcentis rabic dongamennyezetet húztak. A páholyokat a szokásos rabicfalak helyett plüssfüggönyök választották el, színüket a belső tér átgondolt koncepciója határozta meg, amely a szokásos fehér-arany-bordó helyett a homokszín és a rozsdabarna felfelé világosodó kombinációjára épült. A mennyezetről a Veszprémben is alkalmazott üvegcsillárok tökéletesített változatai lógtak, a Medgyaszay által 1909-ben szabadalmaztatott foglalat nélküli izzókkal. A belsőt Zsolnay-kerámiával díszítették. Ugyancsak a tervező szabadalmát képezték a kijárati ajtózárak, amelyek csukott állapotban biztonságosak voltak betörés és léghuzat ellen, veszély esetén azonban a középen elhelyezett gomb megnyomásával azonnal feltárultak. Az építést jobbára soproni iparosok végezték, a teljes költség 250 000 koronára rúgott.

Rekonstrukciók

A rossz állapotba került színházépületet 1969-1975 között Kotsis Iván (KÖZTI) vezetésével felújították és átépítették. Bár Kotsis saját leírása szerint tiszteletben tartották az eredeti koncepciókat, és funkcionálisan valóban pozitív változások történtek, a Medgyaszay-féle eredeti homlokzat és belső tér komoly károkat szenvedett. A homlokzaton átrendezték az ablakbeosztást mind az oldalsó rizalitokon, mind az erkély felett, részben eltüntetve az eredeti vasbeton kiosztást. A már korábban súlyosan károsodott sgraffito maradványait eltüntették, helyére a „Petőfi Színház” felirat került. Kotsis bővítette a párkány vonalát is, megváltoztatva a homlokzat arányait. Az oldalhomlokzat erkélyeit elbontották. A belsőből eltűntek az eredeti berendezés darabjai; az új belsőépítészeti terveket Bánk András készítette.

1992-ben újabb rekonstrukcióra került sor, ekkor a feladattal megbízott Kőnig Tamás és Wagner Péter a Medgyaszay-féle állapot minél teljesebb rekonstrukcióját tűzték ki célul, bár a színház ekkor nem volt műemlék. A tervezés 1992. május-júniusban, a kivitelezés tízmillió forintos költséggel június-december között zajlott – nagyjából annyi idő alatt, mint az építés. A főhomlokzatot részben rekonstruálták. Az eredeti mintájára Rády Andrea és Nagy Attila újra elkészítették a sgraffitót, és a középrizalit ablakai is visszakapták a vasbeton osztásokat. A két szélső rizalitban azonban a Kotsis-féle ablakosztás maradt meg. A belsőben is igyekeztek visszaállítani az eredeti állapotot, a színházterem eredeti színeit; a csillárokat ugyancsak Medgyaszay tervei alapján gyártotta újra Gaál Endre iparművész. Kipótolták a kerámiadíszítés elpusztult darabjait is.

A rendszerváltoztatás után Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése 1991-ben határozott arról, hogy a településen megalapítja a Soproni Petőfi Színházat, amelynek Mikó István lett a vezetője. Rögtön 1992 nyarán a Medgyaszay István által tervezett színház dokumentációi alapján megkezdődött a teátrum felújítás a szecesszió szín- és formajegyeit előtérbe helyezve. A színházépület megnyitójaként, első évadának ünnepélyes premierjeként 1992. december 3-án, Dürrenmatt Meteor című komédiáját mutatták be. Mikó István 2002-es lemondása után Valló Péter (2002-2003), Szilágyi Tibor (2003-2007) és Darvasi Ilona (2007-2012) vezette a teátrumot.

Az önkormányzat 2012 májusában Pataki Andrást nevezte ki a színház igazgatójának azzal a céllal és elvárással, hogy Sopronban élő és alkotó társulattal folytassák a munkát. Ekkor jött létre a teátrum tánctagozata, a Sopron Balett is, Demcsák Ottó vezetésével.

Pataki András igazgatása alatt a színház társulata rangos szakmai meghívásokat kapott az előadásaival. Többször részt vettek a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján, eljutottak az Arany Oroszlán Nemzetközi Színházi Fesztiválra, a Közép-Európai Színházi Fesztiválra, valamint a Vidéki Színházak Fesztiválját és a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjét összefogó Thália Fesztiválra.

A színház igazgatói

• Mikó István (1991-2002)
• Valló Péter (2002-2003)
• Szilágyi Tibor (2003-2007)
• Darvasi Ilona (2007-2012)
• Pataki András (2012-2022)
• Ragány Misa (2022)
• Kóczán Péter és Kuslics Balázs (2022–2023)
• Kiss József (2023–)

Társulat (2024/2025)

Művészeti vezetés

• Kiss József igazgató, Jászai Mari-díjas
• Eperjes Károly művészeti tanácsadó, Kossuth és Jászai Mari-díjas
• Demcsák Ottó Harangozó-díjas, a Sopron Balett vezetője
• Oberfrank Péter zenei vezető, Liszt-díjas, érdemes művész

Színészek

• Dienes Blanka
• Kovács Frigyes
• Labán Roland
• Major Zsolt
• Marosszéki Tamás
• Molnár Anikó
• Pintér Gábor
• Rudolf Teréz
• Savanyu Gergely
• Sinka Edina
• Szalai Katalin
• Szőcs Erika
• Varga Levente
• Várhelyi Áron

Táncművészek

• Füsi Zsolt

• Holczman-Szalai Dóra

• Lovas Emma Róza

• Paksi Fruzsina

• Ruszlan Szojengosev

• Szalai Réka

• Vaszilij Nyemcsinov

Vendégművészek

• Galambos Lilla
• Lux Ádám
• Mihályfi Balázs
• Szabó Sipos Barnabás
• Széles Tamás
• Szolnoki Tibor
• Török-Ujhelyi Tamás
• Zsadon Andrea

Örökös tagok

• Győri Péter
• Gecse Éva
• Hűvösvölgyi Ildikó
• Keresztes Ildikó
• Laklóth Aladár
• Mikó István
• Pásztor Erzsi
• Simon Andrea
• Kaszab Zsuzsa
• Némethné Horváth Marianna

Bemutatók

Évad	Szerző	Mű	Rendező
2023/2024	William Shakespeare	Rómeó és Júlia	Eperjes Károly
	Kiss József	Az angyalok nem sírnak	Kiss József
	Jean Anouilh	A pacsirta (Jeanne d'Arc)	Kéri Kitty
	Vajda Katalin	Legyetek jók, ha tudtok	Nagy Viktor
	Szigeti József - Horváth Z. Gergely	A vén bakancsos és fia, a huszár	Eperjes Károly
	Zerkovitz Béla - Szilágyi László	Csókos asszony	Kiss József
2024/2025	Federico Fellini	Országúton	Kiss József
	Molnár Ferenc	Játék a kastélyban	Mikó István
	Galt MacDermot – Jerome Ragni – James Rado	Hair	Tompagábor Kornél
	Maros András – Szálinger Balázs	Phil Collins	Hargitai Iván
	Neil Simon	Furcsa pár	Olt Tamás
	Pass Andrea	Eltűnő ingerek	Kéri Kitty

Képgaléria

• 
  A színház főhomlokzata
• 
  A színház hátsó homlokzata
• 
  Oldalhomlokzat
• 
  A Sopron Balett alakuló főpróbája a Petőfi Színházban - 2014

Források

• A Soproni Petőfi Színház hivatalos oldala
• Dávid Ferenc: Medgyaszay színházának helyreállítása. Magyar Építőművészet 1993/2. 28-30.
• Kotsis Iván: A soproni Petőfi Színház átépítése. Magyar Építőművészet 1976/5. 9-13. o.
• Potzner Ferenc (szerk.): Medgyaszay István. Holnap Kiadó, Budapest, 2004.
• A soproni Petőfi Színház rekonstrukciója. Építész: Kőnig Tamás és Wagner Péter. Magyar Építőművészet, 1993/2. 26-27.

További információk

• A Petőfi Színház és a soproni színjátszás története [1]
• Merényi György: A színházépítő Medgyaszay: a veszprémi és soproni színház (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2010. április 9. [2011. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 11.)
• Merényi György: A színházépítő Medgyaszay: a nagykanizsai színház (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2010. április 10. [2011. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 11.)

Kapcsolódó szócikkek

• Medgyaszay István
• Veszprémi Petőfi Színház