Ugrás a tartalomhoz

Fónay Márta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fónay Márta
Született1914. szeptember 24.[1][2]
Vác
Elhunyt1994. november 22. (80 évesen)[3][1][2]
Budapest[4]
BeceneveLambi
Állampolgárságamagyar
HázastársaKanyó László
(h. 1942–?)[5]
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1935)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek19351994

A Wikimédia Commons tartalmaz Fónay Márta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fónay Márta (Vác, 1914. szeptember 24.Budapest, 1994. november 22.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész.

Élete

[szerkesztés]

Vácott nevelkedett, két lány- és egy fiútestvérével együtt. Édesapja kertész volt, saját kis gyümölcsfaiskolával rendelkezett, munkájából, jövedelméből polgári környezetet biztosított gyermekei részére.

Kereskedelmi iskolában tanult, majd tizenöt évesen egy apróhirdetésre jelentkezett és felvételt nyert a „Rádióélet” című újság szerkesztőségébe, a fővárosba. Az iroda akkoriban a Rákóczi úton, a Színművészeti Akadémiával szemben helyezkedett el. Szerette munkáját, a szobája ablakából mégis gyakran látta a színészhallgatók jövés-menését az Akadémiáról. Egy napon jelentkezett a Színiakadémián, Ódry Árpádnál. Sikeres felvételi vizsgát követően felvették a Színiakadémia filmszínészi tanszékére. Végül mégis a színésztagozaton szerzett diplomát, 1935-ben.

Szakmai pályája, megszakítással, több mint negyven éven keresztül tartott, a közönség ma is szereti a nagymamás alkatú, falusi háziasszony habitusú kitűnő művésznőt, aki sikert sikerre halmozott, mind a színházban, mind filmekben, tévéfilmekben.

A hetvenes évektől főleg a Mafilm és a Magyar Televízió foglalkoztatta. Szerepeinek, megbízásainak száma egyre csökkent. 1975-ben nyugdíjba ment és teljesen visszavonult a rivaldafényből, családja körében élt. Lassan elfelejtődött, kikerült az érdeklődés középpontjából. Sorsát elfogadta, ugyanakkor finoman lázadozott is a méltánytalan elfeledés ellen.

Kisebb fellépéseket vállalt tévéműsorokban, epizódszerepeket kapott a filmgyárban is. Éveken át rendszeres szereplője volt az Antal Imre vezette Szeszélyes évszakoknak, ezen kívül show-műsorok, szilveszteri kabarék és a rádió kabarészínház gyakori résztvevője volt.

Az öregkori nagy szerepek elkerülték, ami vélhetőleg a színjátszás akkori túlpolitizáltságának is betudható.

Nyolcvanadik születésnapja után két hónappal hunyt el.

Budán, egy Csalogány utcai házban élt.[6]

Pályája

[szerkesztés]

A Magyar Királyi Országos Színiakadémia elvégzése után, 1935-ben a Magyar Színházhoz szerződött, majd játszott Nagyváradon, Pécsett, Debrecenben, Kassán és Szegeden. 1945-től a Művész, 1948-tól az Ifjúsági Színház tagja volt. 1950-től a Nemzeti Színházban játszott, 1964–1975 között pedig a Fővárosi Operettszínház művésznője.

Tudatosan formálta szerepeit, testi-lelki adottságait kihasználva elsősorban komikus szerepeket játszott, kiváló, igen népszerű figurái máig emlékezetesek.

Színházi szerepei

[szerkesztés]

Filmjei

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Tévéfilmek

[szerkesztés]
  • A házasságok a földön köttetnek (1962)
  • Fájó kritika (1965)
  • Kristóf, a magánzó (1965) - Csukás Pálné
  • Az asszony beleszól (1965)
  • Muzsikus Péter kalandjai (1966)
  • Kakuk Marci szerencséje (1966)
  • Nyaralók (1967)
  • A fekete város 1–7. (1971)
  • Az ajtó (1972) – anya
  • Az 1001. kilométer (1973)
  • Hungária Kávéház (1977)
  • A Zebegényiek (1978)
  • Gulliver az óriások országában (1980)
  • Fekete rózsa (1980)
  • A 78-as körzet (1982)
  • Bolondnagysága (1982)
  • Glória (1982)
  • Vízipók-csodapók (1982) rajzfilmsorozat – Kandics rák hangja
  • Fűszer és csemege (1987)
  • A védelemé a szó (1988)

Szinkronszerepei

[szerkesztés]
  • Emberek között (V ljudjah) [1939] – Akulina Ivanovna Kaszirina, a nagymama ([Varvara Masszalitinova)
  • Érik a gyümölcs (The Grapes of Wrath) [1940] – Joad mama (Jane Darwell)
  • A franchise-ügy (The Franchise Affair) [1951]
  • A boldogság madara (Szadko) [1952] – Vizek úrnője (Olga Vikland)
  • Királylány a feleségem (Fanfan la Tulipe) [1952] – Borsné (Georgette Anys)
  • Revizor [1952] – Borsné (Georgette Anys)
  • Két hektár föld (Do biga zamin) [1953] – a nagymama
  • Husz János (Jan Hus) [1954]
  • Valahol már találkoztunk (Mi sz vami gde-to vsztrehalisz) [1954]
  • A kulmi ökör (Der Ochse von Kulm) [1955]
  • Múló évek (Dom, v kotorom ja zsivu) [1957] – Klavgyija Kondratyevna (Valentina Telegina)
  • Veszélyes barátság (Sztuhisz v ljublju dver') [1958] – Nasztaszja Ivanovna (Valentina Telegina)
  • Ármány és szerelem (Kabale und Liebe) [1959] – Millerné (Marianne Wünscher)
  • Ballada a katonáról (Ballada o szoldate) [1959] – idős nő teherautóval (Valentina Telegina)
  • Rózsák az államügyésznek (Rosen für den Staatsanwalt) [1959] – Hildegard Schramm, az államügyész felesége (Camilla Spira)
  • A tűzszerszám (Das Feuerzeug) [1959]
  • Szombat este, vasárnap reggel (Saturday Night and Sunday Morning) [1960] – Mrs. Bull (Edna Morris)
  • Az énekesnő hazatér (Darclée) [1961] – Tinka, dajka (Eugenia Popovici)
  • Holnap felnőtt leszek (Proshajtye, golubi) [1961] – Marija Jefimovna (Valentina Telegina)
  • Két élet (Dve zhizni) [1961] – Borozgyina (Olga Zsiznyeva)
  • Az utolsó ítélet (Il Giudizio universale) [1961]
  • Csodálatos vagy, Júlia (Julia, Du bist zauberhaft) [1962] – Dolly de Fries (Ljuba Welitsch)
  • Meglepetés a cirkuszban (Artiszt iz Kohanovki) [1962]
  • Vidám történetek (Veszjolije isztorii) [1962]
  • Elveszett nyár (Propalo leto) [1963]
  • Ruha teszi az embert (Kleider machen Leute) [1963]
  • Mary Poppins [1964] – Mrs. Brill (Reta Shaw)
  • Egy szöszi szerelme (Lásky jedné plavovlásky) [1965] – anya (Milada Ježková)
  • Mese Szaltán cárról (Szkazka o care Szaltane) [1967]
  • Sherlock Holmes magánélete (The Private Life of Sherlock Holmes) [1970] – Mrs. Hudson (Irene Handl)
  • A múlt démonai (Una pelea cubana contra los demonios) [1972]
  • Agatha asszony nagy utazása (Die große Reise der Agathe Schweigert) [1973] – főnővér (Steffie Spira)
  • Apám, az agglegény (Nyeznakomij naszlednyik) [1974]
  • Tengerészakadémia (Los Caballeros del Botón de Ancla) [1974]
  • Csúfak és gonoszak (Brutti sporchi e cattivi) [1976] – Matilde (Linda Moretti)
  • Kincs, ami nincs (Chi trova un amico, trova un tesoro) [1981] – mama (Louise Bennett)

Hangjáték, rádió

[szerkesztés]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b BnF-források (francia nyelven)
  3. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 17.)
  4. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  5. Fónay Márta (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
  6. András, Sereg: A Miskei-per: gyermekgyilkosság a Halászbástyánál (magyar nyelven). index.hu, 2021. február 11. (Hozzáférés: 2021. október 3.)
  7. Magyar Közlöny, 1974. november 20. (87. szám)

További információk

[szerkesztés]

Fónay Márta – Hűségesen várta haza halottnak hitt férjét

Források

[szerkesztés]