Kóti Árpád
Kóti Árpád | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1934. november 15.[3] Bucsa |
Elhunyt | 2015. április 26.[1] (80 évesen) Debrecen[2] |
Sírhely | Debreceni köztemető |
Házastársa | Kóti Ildikó |
Gyermekei | ifj. Kóti Árpád (1966) Kóti László (1969) |
Pályafutása | |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola |
Aktív évek | 1958–2015 |
Díjai | |
Kossuth-díj | 2014 |
Jászai Mari-díj | 1978 |
Kiváló művész | 2001 |
Érdemes művész | 1985 |
További díjak | A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995) |
IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kóti Árpád témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kóti Árpád (Bucsa, 1934. november 15. – Debrecen, 2015. április 26.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a debreceni Csokonai Színház örökös tagja, Debrecen díszpolgára.
Életút
[szerkesztés]1954-ben Kiskunfélegyházán, a Tanítóképző Testnevelési Szaktanítói tagozatán (Testnevelési Gimnázium), testnevelési-szaktanítói oklevelet szerzett.[Mj. 1]
Magyartanára, Illéssy István inspirációjára kezdett el versmondással foglalkozni. A megyei szavalóverseny megnyerése után Illéssy egyértelművé tette számára, hogy neki színésznek kell lennie. Ennek ellenére a színművészeti mellett a Testnevelési Főiskolára és a soproni erdőmérnöki karra is jelentkezett. Mindhárom helyre felvették. A színművészetit választotta, mivel azt gondolta, ott kell a legkevesebbet tanulni. Úgy lett a főiskola hallgatója, hogy előtte egyetlen színházi előadást sem látott.
A főiskolán 1958-ban végzett, de diplomáját nem vehette át.
Első szerződése szűkebb pátriája – Békés megye – alig egy éve alakult színházához kötötte. Két évadot töltött Békéscsabán, az Optimista tragédia konzul szerepében mutatkozott be a Jókai Színház közönségének. A premier időpontja: 1958. november 6..
1960-ban néhány társával együtt Egerbe szerződött. Itt az Úri muri Bolha Pista szerepében debütált.
Egy szezon után Veszprémbe költözött, a Petőfi Színházban, a Fogadósné című Goldoni-darabban ismerhette meg a közönség.
Egy évvel később már a szolnoki teátrum, a Szigligeti Színház tagja. A Tisza parti városban A tizenegyedik parancsolat című Mesterházi Lajos-drámában mutatkozott be.
Öt szezon alatt négy színházban játszott. A nagyobb feladatok reményében, 1963-tól már Debrecen a játszóhelye. 1963. szeptember 23-án láthatta először a cívis város közönsége. A Debreceni Csokonai Színházban, Lengyel György rendezte Shaw-darabot, a Szent Johannát. A címszereplő Tóth Judit, valamint a vidéki színjátszás nagyjai mellett, később országos hírnevet szerző fiatalok partnere lehetett, egy újabb epizódszerepben, La Hire kapitányt alakította.
„ | Nyelvünk romlandósága idején Kóti Árpád Khrüszosztomosz, az aranyszájú, a tisztaszavú színész. Nem feltornásznia kell a hatás eléréséhez hanganyagát, hanem kemény kézzel tartani az égre rúgtatni kívánó szavakat, hogy a köznapi hordozással érvényesítse az ünnep áhítatát. | ” |
– Molnár Gál Péter: Károli Gáspár (Aranyszájú Kóti)[4] |
A cívis városban – az előző évek tapasztalatai ellenére – váratlanul lehorgonyzott. Csak néhány kivétel erősítette a szabályt. Egy félszezonban Kaposváron, vendégként négyszer Egerben[Mj. 2] és néhány nyári szabadtéri (Gyula, Zsámbék, Szentendre) szerep megformálójaként találkozhattunk nevével más társulat, alkalmi formáció színlapján.
Debrecenben is elsősorban drámai karakterszerepek alakítója. Hat év után osztották rá az első főszerepet.[5] Hasonló elosztásban kapott további címszerepeket (Ványa bácsi,[Mj. 3] Lear király,,[Mj. 4] Márton partjelző fázik, Dundo Moraje, Károli Gáspár).
Munkásságát több szakmai kitüntetéssel ismerték el. Általános vélemény: Kóti Árpád a legszebben, legtermészetesebben beszélő magyar színészek egyike. Mindezek ellenére – a vidéki művészpályát választók közül is – méltatlanul ritka alkalommal állhatott kamera elé. Néhány színházi felvétel mellett nem találkozhatunk nevével a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió archívumában.
2011. május 2-án a Budapesten, a Thália Színházban vendégszerepelt a Csokonai Színház társulata. A Rivalda Fesztivál keretében, a 2011-es POSZT-ra is beválogatott Revizor volt műsoron. A közönséget és a kritikát is megosztó előadásban, Kóti Árpád a szolga szerepében brillírozott. Koltai Tamás így írt az alakításról:[6]
2014. december 1-jén a nemzet színészévé választották Gera Zoltán helyére.[7]
2015. április 11-én a Debrecen díszpolgárává választották.[8]
2015. április 26-án Debrecenben 81. évében elhunyt.[9]
2015. május 8-án kísérték utolsó útjára családja, barátai, művésztársai a debreceni Nagyerdei köztemetőben.[10]
2019 novemberében, emlékére emléktáblát avattak egykori debreceni lakóhelyén.[11]
Szerepeiből
[szerkesztés]Színház
[szerkesztés]- Békéscsaba
- Lehár Ferenc: Mosoly országa (1958 – Gáti Sándor – Lichtenfels gróf)
- Ray Lawler: A tizenhetedik baba nyara (1959 – Sprok György – Johnie Dawd)
- Bertolt Brecht: Koldusopera (1960 – Csajági János – Koldus)
- Eger
- Shaw: Szent Johanna (1960 – Horváth Jenő – Ladvenu)
- Darvas József: Hajnali tűz (1961 – Horváth Jenő – Géza)
- Veszprém
- Kálmán Imre: Montmartre-i ibolya (1962 – Bencze Zsuzsa – Durand)
- Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (1962 – Zólyom György – Fábián)
- Szolnok
- Molière: Tartuffe (1962 – Poós Sándor – Rendőrtiszt)
- Tokaji György: Madárijesztő (1963 – Várady György – Pál)
- Kaposvár
- Romain Rolland: Farkasok (1973 – Komor István – Quesnel)
- Bertolt Brecht: Kurázsi mama (1973 – Babarczy László – Szakács)
- Debrecen
- Tersánszky Józsi Jenő: Kakukk Marci (1963 – Ruszt József – Sustik)
- Tennessee Williams: A vágy villamosa (1964 – Ruszt József – Steve)
- Müller Péter: Márta (1965 – Ruszt József – Sanyi)
- Katona József: Bánk bán (1965 – Lengyel György – Simon bán)
- Csehov: Sirály (1966 – Lengyel György – Samrajov)
- Visnyevszkij: Optimista tragédia (1966 – Giricz Mátyás – Ragyás)
- Raffai Sarolta: Egy szál magam (1969 – Fényes Márta – Vidner)
- Fazekas Mihály–Móricz Zsigmond: Lúdas Matyi (1969 – Fényes Márta – címszerep)
- O’Neill: Hosszú az út az éjszakába (1969 – Ruszt József – ifj. James Tyrone)
- Németh László: Erzsébet-nap (1971 – Szász Károly – Varga Pali)
- Ajtmatov: Út a Fudzsijámára (1974 – Félix László – Doszbergen Musztafajev)
- Sarkadi Imre: Szeptember (1975 – Orosz György – Pali)
- Tamási Áron: Énekes madár (1976 – Gali László – Bakk Lukács)
- Szakonyi Károly: Hongkongi paróka (1977 – Rencz Antal – Sas Béni)
- Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon (1981 – Balogh Gábor – Kis János)
- Csehov: Ványa bácsi (1983 – Léner Péter – címszerep)
- Dosztojevszkij: Karamazov testvérek (1985 – Gali László – Fjodor)
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1986 – Gergely László – Balga)
- Shakespeare: Hamlet (1986 – Gali László – Polonius)
- Strindberg: Haláltánc (1988 – Horváth Z. Gergely – Kurt)
- Heltai Jenő: A néma levente (1989 – Seregi László – Mátyás király)
- Dürrenmatt: Fizikusok (1991 – Giricz Mátyás – Richard Voss)
- Sütő András: Pompás Gedeon (1993 – Parászka Miklós – Bakter)
- Pinter: Hazatérés (1994 – Árkosi Árpád – Max)
- Hašek: Svejk (1995 – Pinczés István – Katz)
- Szakonyi Károly: Ítéletnapig (1997 – Jámbor József – Őr)
- Hamvai Kornél: Márton partjelző fázik (1999 – Pinczés István – címszerep)
- Háy János: Gázagyerek (2001 – Pinczés István – Herda Pityu)
- Szabó Magda: Kiálts, város! (2001 – Meczner János – Hodászi Lukács)
- Sartre: Sartre (2003 – Gárdos Péter – Salomon)
- Csehov: Cseresznyéskert (2003 – Galgóczy Judit – Firsz)
- Shakespeare: Lear király (2006 – Árkosi Árpád – címszerep)
- Szőcs Géza: Liberté ‘56 (2006 – Vidnyánszky Attila – Kocsmáros
- Marin Držić: Dundo Moraje (2008 – Vidnyánszky Attila – címszerep)
- Tóth-Máthé Miklós: Én, Károli Gáspár (2009 – Árkosi Árpád – címszerep)
- Shakespeare: A makrancos hölgy (2010 – Szergej Maszlobojscsikov – Nemesúr; Baptista Minola; Szabó)
- Gogol: Revizor (2011 – Vladiszlav Troickij – Szolga[Mj. 5])
- Szabó Magda: Régi módi történet (2013 - Csíkos Sándor -Koporsós)
- Móricz Zsigmond-Kocsák Tibor-Miklós Tibor: Légy jó mind halálig (2013 - Várhalmi Illona - Pósalaky, öreg vak úr[12]
Film
[szerkesztés]- Tűzoltó utca 25. (1973)
- Holnap lesz fácán (1974)
- Talpuk alatt fütyül a szél (1976)
- Ponyvapotting (2000)
- A szabadságharc fővárosa (2000)
- Liberté ‘56 (2007)
- A rögöcsei csoda (2013)
Televízió
[szerkesztés]- Kántor (1976)
- Megtörtént bűnügyek (1977)
- A piac (1983), Hronyecz
- Ábel az országban (1994)
- Kisváros (1996)
Kitüntetései, díjai
[szerkesztés]„ | Egyedül Kóti Árpád, ez a mélyből és zsigerből valódi színész képes ellenállni, és papírlenyomatok helyett háromdimenziós karaktert teremteni. | ” |
– Koltai Tamás: Élet és Irodalom (2011. 05.) |
- Debrecen Város Csokonai-díja (1977, 2006)[13]
- Jászai Mari-díj (1978)
- Érdemes művész (1985)
- Aase-díj (1990)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995)
- Kortárs Művészeti-díj (1996)
- Horváth Árpád-díj (1999)
- Kiváló művész (2001)
- POSZT A legjobb epizódszereplő díja[Mj. 6] (2002)
- Debrecen Kultúrájáért (2005)
- Kossuth-díj (2014)
- A Nemzet Színésze (2014)
- Debrecen díszpolgára (2015)
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ A felvételire – késve – egy atlétatrikóban és egy klottnadrágban, futva érkezett. A teljes útra nem tudott jegyet váltani, így az utolsó harminchét kilométert gyalog, illetve futva tette meg. Az elkéső fiút Tulit Péter testnevelő tanár megsajnálta, felvételi nélkül felvette, és a visszaút költségeit is vállalta.
- ↑ Egykori igazgatója, Gali László hívószavára 26 év után tért vissza ismét Egerbe.
- ↑ Debreceni évei alatt három Ványa bácsi előadás szereplője volt.
- ↑ A címszerepet Edmund, majd Gloster megformálása előzte meg.
- ↑ 1996-ban már játszotta a szolga szerepét. A rendező Parászka Miklós volt.
- ↑ A Gézagyerek című darabban nyújtott alakításért, Miske Lászlóval megosztva.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ A Csokonai Nemzeti Színház gyászjelentés4. [2016. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 26.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 17.)
- ↑ Árpád Kóti, 363740
- ↑ Molnár Gál Péter: Aranyszájú Kóti. Népszabadság Online. [2009. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Lúdas Matyi: 1969. szeptember 13.
- ↑ Koltai, Tamás (2011. 05). „Kreáció”. Élet és Irodalom 54. (Hozzáférés: 2014. november 12.)
- ↑ HVG tudósítása (2014. dec. 1.)
- ↑ http://www.dehir.hu/debrecen/imre-laszlo-es-koti-arpad-lett-debrecen-ket-uj-diszpolgara-videoval/2015/04/11/
- ↑ http://www.vagy.hu/tartalom/cikk/9388_elhunyt_koti_arpad_a_nemzet_szinesze
- ↑ Archivált másolat. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 8.)
- ↑ Emléktáblát kapott Kóti Árpád, a nemzet színésze Debrecenben (magyar nyelven). kultúra.hu, 2019. november 18. (Hozzáférés: 2019. november 19.)
- ↑ Utolsó bemutatója: 2013- december 13. Kettőzött szerep, Wagner Lajossal
- ↑ Ünnepi közgyűlésen adták át október 18-án Debrecenben a sport, a kultúra, a tudomány és a pedagógia területen elért kimagasló munkáért a Hajós Alfréd, a Csokonai és a Hatvani-díjakat., 2006. október. [2016. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 30.))
Források
[szerkesztés]- A Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Gépészeti és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium weblapja[halott link]
- Magyar színházművészeti lexikon
- Színházi Adattár Archiválva 2016. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Új Kortárs Magyar Színészlexikon. Magazin Holding Kft. (1999) ISBN 963-03-8462-0
- A százéves Színésziskola. Szerkesztette: Csillag Ilona. Magvető Kiadó, 1964 MA 244-1-6466
- Kritikaonline.hu: Képzeletbeli operett[halott link]
- ↑ HVG tudósítása (2014. dec. 1.): MTI: Kóti Árpád lett Gera Zoltán helyett a nemzet színésze. hvg.hu. Budapest: HVG (2014. december 1.) (Hozzáférés: 2014. december 1.) arch
További információk
[szerkesztés]- Kóti Árpád a nemzet színésze lett, szinhaz.hu
- Magyar színészek
- Jászai Mari-díjasok
- 1934-ben született személyek
- 2015-ben elhunyt személyek
- Aase-díjasok
- A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- Kossuth-díjasok
- A Nemzet Színésze cím tulajdonosai
- Debrecen díszpolgárai
- Római katolikus magyarok
- A Debreceni köztemetőben eltemetett személyek
- A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettjei