Várnai Péter (zenetörténész)

Várnai Péter
Született	1922. július 10. Budapest
Elhunyt	1992. január 31. (69 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Belohorszky Sári (1975–)
Szülei	Várnai Dániel
Foglalkozása	zenekritikus zenetörténész karmester
Iskolái	Nemzeti Zenede (1940–1944)
Kitüntetései	Szocialista Kultúráért (1973)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (24B-40-26)
Sablon • Wikidata • Segítség

Várnai Péter (Budapest, 1922. július 10. – Budapest, 1992. január 31.) zenetörténész és -kritikus, karmester. Várnai Dániel (1881–1962) író, országgyűlési képviselő fia.

Élete

A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. 1940 és 1947 között a Nemzeti Zenedében tanult (zeneszerzés: Hammerschlag János, Szervánszky Endre, karmesterképző: Ferencsik János). A második világháború idején a mauthauseni koncentrációs táborba deportálták.

1945-től 1950-ig a Magyar Rádióban dolgozott különböző beosztásokban. Rendszeresen vezényelte a Rádiózenekart is. 1948 decemberében az intézményben elsőként megalakult két brigád közül a zenei rendezőéké tagja lett.

1951-ben a Szegedi Szimfonikus Zenekart vezényelte, a következő két évben a Híradó- és Dokumentumfilmgyár zenei vezetője. 1952 és 1954 között a Madách Színház karmestere.

1956-ban került szerkesztőként a Zeneműkiadóhoz, ahol 1982-es nyugdíjazásáig dolgozott. Itt nem csak zenetörténettel foglalkozott, de szakkönyveket is fordított.

1968-tól a Magyar Hírlap állandó zenekritikusa is volt.

Számos bel- és külföldi lexikonba, szaklapba dolgozott be.

Művei

(Ha másképp nincs jelölve, a megjelenés helye: Budapest, kiadó: Zeneműkiadó.)

Könyvek

• Goldmark Károly élete és művészete. Káldor Mártonnal. 1956
• Goldmark Károly élete képekben. 1957
• Heinrich Schütz. Gondolat, 1959
• A lengyel zene története, 1959
• Bánk bán az operaszínpadon. Operadramaturgiai tanulmány. Vámosi Nagy Istvánnal, 1960
• Tardos Béla, 1966
• Maros Rudolf, 1967
• Székely Endre, 1967
• Székely Mihály, 1967 (2. kiad. 1969)
• Rösler Endre, 1969
• Ferencsik János, 1972
• Oratóriumok könyve, 1972 (2., bőv. kiad. 1983)
• Velence, 1974
• Operalexikon, 1975 ISBN 9633301076
• Verdi Magyarországon, 1975 ISBN 9633301106 (eredetileg olaszul folytatásokban Parmában: 1962, 1969, 1973)
• Beszélgetések Luigi Dallapiccolával, 1977
• Beszélgetések Luigi Nonóval, 1978
• Verdi operakalauz, 1978 ISBN 9633302609
• Beszélgetések Ligeti Györggyel, 1979 (angolul: György Ligeti in conversation with Peter Várnai, Josef Häusler, Claude Samuel, and himself. London, 1983. Eulenburg Books ISBN 0903873680)
• Miért szép századunk operája? Szerkesztő és társíró, Gondolat, 1979
• Oratóriumok könyve; előszó Ferencsik János; 2. bőv. kiad.; Zeneműkiadó, Budapest, 1983

Kisebb tanulmányok

• Egy muzsikus a reformkorban. Mátray Gábor élete és munkássága a szabadságharcig in: Erkel Ferenc és Bartók Béla emlékére. 1954. Akadémiai K. + Mátray Gábor élete és munkássága a haláláig in: A magyar zene történetéből. 1955. Akadémiai K. A két rész átdolg. és összevont kiadása:
  Egy magyar muzsikus a reformkorban. in Mátray Gábor: A Muzsikának Közönséges Története és egyéb írások. 1984. Magvető K. ISBN 9631403084 pp. 361→547.
• Adalékok a XIX. századi magyar operajátszás történetéhez. (Levéltári dokumentumok): in: Az opera történetéből. 1961. Akadémiai K. pp. 197→223

Díjai

• 1973 - Szocialista kultúráért
• 1987 - Péterfi-plakett

Források

• Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Szerk. Boronkay Antal 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó ISBN 9633305403
• Ki kicsoda a hírközlésben?. Szerk. Bodrits István, Viczián János. Szekszárd, 1994 ISBN 9637806903
• Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. kiad. Budapest, 1988. Zeneműkiadó. ISBN 9633306728
• Lévai Béla: A rádió és televízió krónikája. 1945–1978. Budapest, 1980. Tömegkommunikációs Kutatóközp. ISBN 9630310015