Ugrás a tartalomhoz

Spilák Klára

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Spilák Klára
Gálos Mihály Samu felvétele
Gálos Mihály Samu felvétele
Született1965. október 26. (59 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaNagy Bálint
Foglalkozásaszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1988)
Színészi pályafutása
Híres szerepeiEmmike
Kisváros

A Wikimédia Commons tartalmaz Spilák Klára témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Spilák Klára (Budapest, 1965. október 26.[1] –) magyar színésznő, szinkronszínész, műsorvezető és sajtóreferens.

Életpályája

[szerkesztés]

Már gyermekkorában színésznőnek készült. 1988-ban elvégezte a Színművészeti Főiskolát – ahová második próbálkozásra vették fel. Egy évadot töltött a József Attila Színházban, kettőt-kettőt Pécsett és Zalaegerszegen (1992–1994),[2] majd abbahagyta a színházi munkát – bár 2006 körül rövid ideig újra játszott független társulatoknál, így a Táp Színházban, egy kétszereplős darabban Czukor Balázzsal, illetve a Sirály nevű helyen alternatív színházi előadásban. Egy komoly baleset után az 1990-es évek közepén Budapestre költözött. Ezután tévében és újságíróként, sajtófőnökként is dolgozott. A szinkronszínészi munkásságát ezek mellett is folytatta.[3][4][5][6]

1995-ben a Kispest TV-ben Harasztÿ István az Egy kispesti művész című műsorának szerkesztő-riportere,[7] majd a Magyar Televízió egyik szerkesztője lett, ahol több műsor, mint például a Nap-tévé, a RÉS (Rövid, Érdekes, Sikeres), a gyerekeknek szóló Repeta, illetve a Mélyvíz közreműködője (szerkesztő, riporter, műsorvezető is) volt.[8][9] 2004–2005-ben az ATV Szem­le című kulturális magazinjának, majd a Hatos csatornán a Szerdán, Estidőben, valamint a Spílerek című magazinműsorok szerkesztője-műsorvezetője volt.[5]

A 2000-es évektől dolgozott több mint 10 évig a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) sajtóreferenseként, később pedig a West Balkán szórakozóhelyen létrehozott független színház igazgatójaként is.[5][6]

2015–2017 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem kommunikációs, majd 2018–2020 között a művészeti menedzsment irodájának vezetője, közben pedig az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET, a 2016. december 31-én megszűnt Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának jogutódja[10]) kommunikációs referense volt.[11][12][13][14][15]

2020-ban elnyerte a New York-i The Short Film Awards legjobb női mellékszereplőjének járó díját, a Rosanics Patrik diplomamunkájaként készült Kimaradt körök című filmben nyújtott alakításáért. 2021-ben A tanár című sorozat negyedik évadjában is megjelent, valamint a Barátok köztben is felbukkant.[16][6]

Magánélete

[szerkesztés]

Férje Nagy Bálint építész volt, akitől elvált. Három gyermekük született, így egy lány és két fiú édesanyja: Ilka Janka (1996) 2020-ban vágóként végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Soma Miksa (2000) és Milán (2002).[9][17][18][19]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • The The Short Film Awards (The SOFIES) – legjobb női mellékszereplő (Kimaradt körök, 2020)[20]

Színészi szerepei

[szerkesztés]

Színházi szerepek

[szerkesztés]
Színház- és Filmművészeti Főiskola
Ódry Színpad
Nemzeti Színház
József Attila Színház
Strucc Színház
Pécsi Nemzeti Színház
  • 1990. október 12.: OrtonSzegvári: Amit a lakáj látott/ Geraldine Barcley[30]
  • 1990. december 21.: SzépPuskás: Vőlegény/ Duci[31]
  • 1991. március 16.: Williams – Szegvári: A tetovált rózsa/ Estelle Hohengarten[32]
  • 1991. október 11.: Shakespeare – Lengyel : Szentivánéji álom/ Hyppolita, amazonkirálynő[33]
Pécsi Nyár
  • 1991. április 8.: EörsiBagossy: Sírkő és kakaó/Piti Lajosné (szerepkettőzés)[34]
Pécsi Nyári Színházi Esték
Békés Megyei Jókai Színház
  • 1992. március 20.: Háy – Vas-Zoltán: Appassionata/ Brigitta (szerepkettőzés)[36]
Hevesi Sándor Színház
Erdei Színház
  • 1993. július 1.: Bibbiena – Merő: Calandria/ Szolgáló[41]
  • 1994. július 7.: Heltai – Merő: A néma levente/ Zilia Duca, nemes olasz hölgy[42]
Kőszegi Várszínház
  • 1995. július 20.: Beaumarchais – Merő: Figaro házassága/ Suzanne, a grófnő első komornája, Figaro jegyese[43]


Filmszerepek

[szerkesztés]

Szinkronszerepei

[szerkesztés]

Film szinkronszerepei

[szerkesztés]

Sorozat szinkronszerepei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. OSZMI
  2. 'Spilák Klára'. zalaszam.hu. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  3. 'Az élet megoldja magát - Interjú Spilák Klárával'. szinhaz.hu. [2017. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  4. Spilák Klára - Carrie Bradshaw, Epizód Magazin (letaydora.hu/sajto) - 2004.
  5. a b c Flaisz János: Spilák Klára 55 éves, deszkavizio.hu - 2020. október 26.
  6. a b c Szabó B. Eszter: A nagy döntéseimet soha nem bántam meg - Interjú Spilák Klárával, art7.hu - 2021. jan. 26.
  7. Haraszty Édeske - Sajtó, filmek, bibliográfia Haraszty István Édeske honlapja (hozzáférés: 2021. ápr. 18.)
  8. Mi történt velük azóta...? - Nyári találkozás egykori egerszegi színészekkel — egy bemutató kapcsán, Zalai Hírlap51. évfolyam 176. szám, 1995. július 29. (arcanum.hu)
  9. a b 'Így néz ki Spilák Klára, Sarah Jessica Parker hangja'. femina.hu. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  10. Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Archiválva 2021. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, nka.hu (hozzáférés: 2021. ápr. 18.)
  11. http://szfe.hu, SZFE -: Színház- és Filmművészeti Egyetem | Megvan a döntés az SZFE új arculatáról (hu-HU nyelven). szfe.hu. (Hozzáférés: 2017. április 23.)
  12. http://szfe.hu, SZFE -: Színház- és Filmművészeti Egyetem | Kapcsolat (hu-HU nyelven). szfe.hu. (Hozzáférés: 2017. április 23.)
  13. A nagy döntéseimet soha nem bántam meg (angol nyelven). art7, 2021. január 26. (Hozzáférés: 2021. március 21.)
  14. Malik Andrea: “Az a célom, hogy megint olyan sorállás legyen a jegyekért, mint régen volt” – interjú Spilák Klárával. deszkavizio.hu, 2019. július 19.
  15. Emberi Erőforrás Támogatáskezelő NKA Igazgatósága 2018. évi beszámolója. online.nka.hu. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
  16. Színház Online: A legjobb női mellékszereplőnek díját kapta Spilák Klára New Yorkban, szemle.hu - 2020. november 26.
  17. életrajz. www.nagybalint.hu. (Hozzáférés: 2021. március 21.)
  18. Violetta, Orbán: A 3 gyerekes magyar színésznő váratlanul költözött el férjétől (magyar nyelven). www.femina.hu, 2013. június 18. (Hozzáférés: 2021. március 21.)
  19. Nagy Bálint és Spilák Klára gyermekeikkel - Visszaemlékezések. www.visszaemlekezesek.hu. (Hozzáférés: 2021. március 21.)
  20. 2020 SOFIE Award WINNERS Archiválva 2021. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, theshortfilmawards.com
  21. A Windsori víg nők. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  22. Három nővér. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 23.)
  23. Mizantróp. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  24. Michael Bennett emlékére. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2016. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  25. István, a király. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  26. Tüzet viszek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2016. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  27. Szerelmi gyászmise. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2016. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  28. Még ma. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2016. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  29. Csak úgy, mint otthon. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2016. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  30. Amit a lakáj látott. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2016. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  31. Vőlegény. Magyar Nemzeti Digitális Archívum. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  32. A tetovált rózsa. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  33. Szentivánéji álom. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2017. január 24.)[halott link]
  34. Sírkő és kakaó. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2017. január 24.)[halott link]
  35. Színezüst csehó. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2017. január 24.)[halott link]
  36. Appassionata. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  37. Idelenn. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 24.)
  38. Mágnás Miska. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2017. január 26.)[halott link]
  39. Trisztán. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 26.)
  40. Temetés. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2017. január 27.)[halott link]
  41. Calandria. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2017. január 27.)[halott link]
  42. A néma levente. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2017. január 27.)[halott link]
  43. Figaro házassága. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)

További információk

[szerkesztés]