Merő Béla

Merő Béla
Született	Merő Béla 1948. május 20. (76 éves) Szekszárd,
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Schmidt Ágnes (1973–)
Foglalkozása	rendező
Iskolái	Szekszárdi Garay János Gimnázium (–1966) Kossuth Lajos Tudományegyetem (1974–1977) Színház- és Filmművészeti Főiskola (1979–1982)
Kitüntetései	Radnóti-díj (1978)
PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Merő Béla (Szekszárd, 1948. május 20. –) magyar rendező.

Élete

Merő Béla Szekszárdon született 1948. május 20-án Merő László matematika-fizika szakos tanár és Buzogány Sarolta irodalom-történelem szakos tanár gyermekeként.

1954-1957 között az Apáczai Csere János Tanítóképző Intézet diákja volt Dombóváron, majd az általános iskolai tanulmányait  Szekszárdon, a Babits Mihály Általános Iskolában folytatta 1957- ben, s 1958-1962 között a szekszárdi Petőfi Általános Iskolába járt.

Középiskolai tanulmányait a Garay János Gimnáziumban végezte el Szekszárdon 1962–1966 között. 1967–1970 között a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben népművelés–könyvtár szakon, 1974–1977 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem<nowki/>en közművelődés–népművelés szakon, 1979–1982 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakon szerzett diplomát. 1990-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen színház-esztétikából doktorált. Színházi kurzusai: Jozef Szajna, Lengyelország, Varsó 1977. STU Színház, Lengyelország, Krakkó 1979. Laboratórium Színház, Lengyelország, Wrocław 1982. Sztanyiszlavszkij Intézet, Szovjetunió, Moszkva 1984.

1970-1982 között Szekszárdon, majd Zalaegerszegen volt népművelő, megalapította a Reflex Színpadot, a hetvenes, nyolcvanas évek egyik alternatív színházát, amellyel számtalan hazai és nemzetközi díjat nyertek. 1974-ben megszervezte a zalaszentgróti országos színjátszó - rendezői tábort. 1982-től 20 évig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapító tagja és rendezője volt. 1984-ben megszervezte a drámaírók fórumát, a Nyílt Fórumot. 1988–2003 között a Kőszegi Várszínház művészeti vezetője, 1992-től 10 éven át a zalaegerszegi Erdei Színház művészeti vezetője, 1997–2002 között az Egervári Esték művészeti vezetője,. 1998–2002 között a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház alapító vezetője, 2001-től 2017-ig a Zalai Nyári Színházak Kht. művészeti igazgatója, 2002–2006 között a zalaegerszegi Közép-Kelet Európai Kulturális Központ művészeti vezetője volt. 2007–2008 között a zalaegerszegi Griff Bábszínház művészeti tanácsadójaként tevékenykedett. Jelenleg a Békéscsabai Jókai Színház rendezője, s tanított 2008–2015 között a színház mellett működő Színitanházban.

Több mint százhatvan előadást állított színre. Vendégrendezett 8 hazai színház mellett Ukrajnában, Jugoszláviában, Romániában.

Magánélete

1973-ban házasságot kötött Schmidt Ágnessel. Két fiuk született; Márk (1974) és Medárd (1976).

Színházi rendezései

Molière: Gömböc úr (1980, 2002) Kleist: Amphitryon (1981) Goldoni: A kávéház (1982) Dursi: Utazás Párizsba (1982) Gozzi: Turandot, a kínai hercegnő (1983) Sorescu: Anyaöl (1983) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1983, 1987, 1996) Storelli: A szent strici (1983) Goldoni: A szerelmesek (1983) Hubay Miklós: A túsz-szedők (1984) Machiavelli: Mandragóra (1984, 1993) (jelmeztervező is) Schiller: Ármány és szerelem (1984) Vetemaa: Szent Zsuzsanna, avagy a mesterek iskolája (1985) Milne: Micimackó (1985) Beaumarchais: Figaro házassága, avagy egy őrült nap (1985, 1995-1996, 2005) Brešan: Paraszt Hamlet (1986) Coward: Vidám kísértet (1986) Békés Pál: Pincejáték (1986) Wittlinger: Ismeri a Tejutat? (1987) Kós Károly: I. István, az országépítő (1988, 2000) (díszlettervező és jelmeztervező is) Jékely Zoltán: Mátyás király juhásza (1988) Feydeau: Bolha a fülbe (1988), (2012) Mann–Spiró: Mario és a varázsló (1989) Sütő András: Káin és Ábel (1989) Lezsák Sándor: Nyolcvan vödör levegő (1989) Spiró György: Kőszegők (1990) Scarnacci–Tarabusi: Kaviár és lencse (1990) Shaffer: Equus (1991, 1994) (díszlettervező is) Sarkadi Imre: Kőműves Kelemen (1991) (szerző is) Lázár Ervin: Dömdödöm (1991) Szilágyi László: Én és a kisöcsém (1992, 1999) Pállya István: Ravaszy és Szerencsés (1992) Faragó Attila: Lappangó (1993) (díszlettervező és jelmeztervező is) Illés-Vas: Trisztán (1993) Feydeau: Fel is út, le is út! (1993) Bibbiena: Calandria (1993) Nádas Péter: Temetés (1993)(díszlettervező és jelmeztervező is) Fratti: Az áldozat közbeszól (1994) Heltai Jenő: A néma levente (1994) Beaumarchais: A sevillai borbély (1994) Sebastian: Névtelen csillag (1994) Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1995) Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné (1995) Molière: Pipogya férj (1995) Molière: Doktor Fregoli (1995) Molière: Sganarelle, avagy a képzelt szarvak (1995) Turczi István: Anna-bál (1995) Molière: Molière I.-III. (1995) Marriott-Foot: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk (1995)

Csiky Gergely: Kaviár (1996) Foster: I. Erzsébet (1996, 2007) (díszlettervező is) Molière: Az úrhatnám polgár (1996) Schisgal: Szerelem, Ó! (1996) Spiró György: Nyulak Margitja (1996) Feydeau: A férj vadászni jár (1997, 1999) Plautus: A hetvenkedő katona (1997) (díszlettervező is) Szigligeti Ede: Liliomfi (1997) Baka István: A korinthoszi menyasszony (1998) (díszlettervező is) Caragiale: Micsoda éjszaka...?! (1998) Molière: Képzelt beteg (1998) Svarc: Hókirálynő (1999) Tóth Ede: A falu rossza (1999) Carlo Goldoni: Szmirnai komédiások (1999) Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (1999) (díszlettervező is) Müller Péter: Búcsúelőadás (2000) Thuróczy Katalin: Pastorale (2000) (díszlettervező is) Carlo Goldoni: Terecske (2000) Oscar Wilde: Bunbury (2000) Kesselring: Arzén és levendula (2001) Caragiale: Az elveszett levél (2001) (díszlettervező is) Molière: A fösvény (2001) (díszlettervező is) Müller–Zalán: Mr. Pornowsky előkerül (2001) Gianotti: A vén szerelmes (2001) Karvas: Yo város honpolgárai, avagy királyságot egy gyilkosért (2002) Örkény István: Tóték (2002) Brešan: Paraszthamlet (2002) Molière: Dandin György vagy a megcsalt férj (2003) Szigligeti Ede: Liliomfiék az Alföldön avagy fogadó a Nagy Kátyúhoz (2003) Móricz Zsigmond: Úri muri (2003) Forgách András: Tercett (2004) Caragiale: Farsang (2004) Sorescu: Jónás (2004) Zalán Tibor: Romokon emelkedő ragyogás (2005) Ibsen: Solnes építőmester (2005) Kleist: Egy lócsiszár virágvasárnapja (2005) Kabdebó Tamás: Köpölyözés (2006) Thuróczy Katalin: Carletto (2006) Andersen–Zalán: A showkirálynő (2006) Hubay Miklós: Elnémulás (2006) Pozsgai Zsolt: Kecskeméti kiskondás (2007) Zalán Tibor: Midőn halni készült (2008) Bartus Gyula: Sör és cigi (2009) Zalán Tibor: Patt Lenn (2009) Jančar: Hallstatt (2010) Ibsen: Nóra (2010) Albee: Nem félünk a farkastól (2010) Örkény: Tóték (2011) Szophoklész: Antigoné (2012) Feydeau: Bolha a fülbe (2012) Zalán Tibor: Szása i Szása (2015)

Művei

• A színészi munka elvi alapjai Sztanyiszlavszkij rendszerében = Nagyvárad 1995 A Szigligeti Társulat Füzetei,
• Színjáték - színész = Budapest 2002 Új Mandátum Könyvkiadó
• Volt egyszer egy... Reflex Színpad = Zalaegerszeg 2018 Pannon Tükör Könyvek
• Egy színházalapítás viszontagságai = Zalaegerszeg 2019 Pannon Tükör Könyvek
• Találkozások - Zalaegerszeg 2021 Pannon Tükör Könyvek

Díjai

• Radnóti-díj (1978)
• Fehér Rózsa-díj (1996)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

Külső hivatkozások

• Magyar színházművészeti lexikon
• Életrajza a Kecskeméti Katona József Színház honlapján
• Életrajza a Theater Online oldalán
• Merő Béla a PORT.hu-n (magyarul)
• Életrajza a Színház.hu oldalán
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 21.)