Dévényi Sándor
Dévényi Sándor | |
Horváth László felvétele | |
Született | 1948. november 27. (75 éves) Pécs |
Nemzetisége | magyar |
Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
Munkái | |
Jelentős épületei | Lakodalmas ház (Pécs), Bikafejes ház (Pécs), Villámsújtotta ház (Pécs), Szent Gellért téri díszkút és térarchitektúra (Budapest) |
Díjai | Ybl Miklós-díj Kossuth-díj A Nemzet Művésze |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dévényi Sándor témájú médiaállományokat. |
Dévényi Sándor (Pécs, 1948. november 27. – [1]) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész, a pécsi organikusok körének meghatározó alakja, a Kós Károly Egyesülés alapító tagja.
Élete
[szerkesztés]Családja apai ágon horvát származású, anyai ágon tősgyökeres pécsi.[2] Anyai dédanyja és nagybátyja is a Zsolnay porcelángyár művésze volt. A pécsi újmecsekaljai gimnáziumban érettségizett, 1967-ben.[1] 1968–73 között a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult, majd 1973–75 között az Iparterv fővárosi irodájában, majd 1975–80 között a Baranyatervnél dolgozott. 1980-tól műemlékvédelmi szakmérnök,[1] 1987-ig elsősorban Pécs történeti belvárosának rehabilitációjával foglalkozott. 1980–82 között elvégezte a MÉSZ Mesteriskoláját. 1988–90-ben a Pécsi Építész Iroda munkatársaként dolgozott, majd önálló tervezőirodát alapított, Dévényi és Társa néven. Állandó tervezőtársa Halas Iván.
Dévényi az ezerkilencszázhetvenes évek közepén került kapcsolatba a Csete György által irányított Pécs Csoporttal. Ebben az időszakban elsősorban kevésbé népszerű építészeti feladatokkal, térburkolatok tervezésével, és örökségvédelemmel foglalkozott. Különleges, a magyar építészetben kiemelkedő munkája a korai posztmodern alkotások közé sorolható Egyetemi Pinceklub (1976). Városképi szempontból meghatározó műve az Aradi Vértanúk útjának kialakítása, ahol Kistelegdi Istvánnal a korábban tervezett híd helyett a Kálvária-domb alatti alagúttal tudták megoldani a forgalom kiszolgálását. 1988-ban „Pécs belvárosában végzett építészeti tevékenységéért” Ybl Miklós-díjjal tüntették ki. Későbbi ilyen típusú munkái közül mindenképp említést érdemel a pécsi Jókai tér kialakítása (2000) és a budapesti Szent Gellért tér arculata a Forráskúttal (2003). 1992-ben részt vett a dél-dunántúli autópálya létrehozását megcélzó Dunántúl Autópálya Alapítvány létrehozásában.
Első lakóépületei a nyolcvanas években készültek el. Jellegzetes, a történeti építészetből és a közvetlen környezetből merített formakinccsel dolgozó, bátor színekkel és változatos anyaghasználattal kiképzett homlokzatai a magyar posztmodern építészet jellegzetes, egyedi, a humortól és az iróniától sem visszariadó irányvonalát mutatják. A nyolcvanas-kilencvenes években szívesen használt épületein kerámiát, gyakori alkotótársa volt Dobány Sándor keramikusművész. E korszakának legkiválóbb példái a Lakodalmas ház, a Római udvar, valamint 1985-ben az év lakóháza építészeti nívódíjjal elismert Villámsújtotta Ház. Ezt a díjat a következő évben István utca 5. házával is elnyerte, majd 1990-ben a pécsi Miklós u. 20. alatti épületével ismét. Kiemelkedő alkotása 1991-ből Magyarország első lakóparkjaként 2,1 hektáron létrejött Makár Tanya (Hotel Makár) szálloda és szabadidőközpont, melyet Laczkó Béla és Sebestyén Gyula mérnök barátai közreműködésével tervezett.
1989-ben a Kós Károly Egyesülés egyik alapítója,[1] többek közt Makovecz Imrével, akit mesterének tart. 1991-ben több munkáját is kiállították a Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjában.[3] 1994-ben a Munkácsy Udvar épületéért Pro Architectura-díjat kapott. 1997-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották.[4] 2002 és 2004 között önkormányzati képviselő volt Pécsett.
2004-ben Príma díjat kapott. Újabb munkái a kortárs szerves építészet jellegzetességeit mutatják; köztük a barcsi és marcali fürdőkomplexumokat, illetve a pécsi János utca két lakóházát. 2009 óta a Kós Károly Egyesülés igazgatója.
Fontosabb művei
[szerkesztés]- 1976-84. „Tímárház”, Pécs, Felsőmalom u. 9. (Várostörténeti Múzeum)
- 1976. Egyetemi pinceklub, Pécs
- 1978-79. Hullámos teraszház, Pécs (munkatársak: Csaba Gyula, Lugosi Ágnes, Weiler Árpád)
- 1978-85. „Villámsújtotta Ház”, Pécs, Felsőmalom u. 2. [2]
- 1980-82. A Színház tér rendezése, Pécs
- 1982. Bányamúzeum, Pécs, Káptalan u. 3.
- 1982. „Lakótelepet Harapó Ház”, Pécs
- 1982-88. Akvárium-terrárium, Pécs, Munkácsy Mihály u. 31-33. (Kistelegdi Istvánnal)
- 1983. Műemléki lakóház rekonstrukciója, Pécs, Felsőmalom u. 11.
- 1982-83. „Bikafejes ház”, Pécs, Kazinczy u. 3.
- 1981-88. Kálvária-dombi alagút és Aradi Vértanúk útja, Pécs (útvonalterv)
- 1982-88. Akvárium-terrárium, Pécs, Munkácsy Mihály u. 31. (Kistelegdi Istvánnal)
- 1983-85. „Lakodalmas Ház”, Pécs, Hunyadi u. 2. [3]
- 1985-87. Műemléki lakóház rekonstrukciója, Pécs, Felsőmalom u. 16/1
- 1985-2003. Térarchitektúra, városfal-rekonstrukció, Kálvária utca – Ágoston tér, Pécs
- 1986. Lakóház, Pécs, István u. 5.
- 1987. Családi ház a Mecsek oldalában, Pécs
- 1987. A Dóm étterem belsőépítészete, Pécs
- 1987-89. Nyugdíjasház, Paks
- 1988. Családi ház, Pécs-Málom
- 1989. Családi ház, Pécs-Báránytető
- 1991. Munkácsy Udvar, Pécs, Munkácsy Mihály u. 9. (munkatársak: Borza Endre, Lápossy Kristóf) [4]
- 1991. Római Udvar, Pécs, Teréz u. 11. – Jókai u. 13. [5]
- 1991. Bagolyvár Vendéglő, Pécs
- 1991. Panzió, Siófok
- 1991-95. A Lágymányosi híd gyalogos feljáróinak terve, acélszerkezet arculata, Budapest
- 1991-2010. Dunántúl Autópálya (M65) koncepcióterve
- 1992-93. A Színház tér rendezése, Pécs
- 1993. Lakóház, Pécs-Kisgyűd
- 1993. Családi ház, Budapest
- 1993. Családi ház, Érd
- 1993. Hungária-irodaház, Pécs, Hungária u. 45.
- 1993-1998. Makár-tanya, Pécs, Középmakár dűlő 4. [6]
- 1994-96. Corvin Hotel, Budapest
- 1994-97. Családi ház, Pécs, Nyíl u. 18.
- 1995. Családi ház, Baja
- 1997. A Gellért Szálló részleges felújítása, Budapest
- 1999. Társasház, Pécs, János u. 8.
- 1999. Hotel Millennium, Pécs
- 1999-2009. Szent Mihály római katolikus templom, Kékesd
- 2000. A Jókai tér térburkolata és a Millenniumi Emlékmű, Pécs [7]
- 2000. Bagolyvár Panzió, Pécs
- 2000/2006. Strand és gyógyfürdő, Barcs
- 2000/2006. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósági épület, Drávaszentes
- 2002. Lakóház, Budapest, II. Szemlőhegy u. 34.
- 2002-2008. Fürdő és tanuszoda, Marcali
- 2003. Térburkolatok, Keszthely
- 2003. Térburkolat és Forrásház, Budapest, Gellért tér
- 2003. Térarchitektúra, Budapest, Nagymező utca
- 2004. Társasház, Pécs, János u. 10.
- 2004. Társasház, Pécs, Megye u. 4.
- 2004. Családi ház, Pécs
- 2004. Túraállomás, Túrony
- 2004. Gyimóthy-villa bővítése és felújítása, Nagyharsány
- 2004. Látogatóközpont, Nagyatád
- 2005. Családi ház, Pécs
- 2006. Társasház üzletekkel, szórakozóhellyel (az Egyetemi Pinceklub bővítése), Pécs, Tímár u. – Rákóczi u. [8]
- 2007. Gyalogoshíd a Rinya felett, Barcs
- 2009-2011. Integrált Oktatási Intézmény, Sásd (a Marp Építészirodával) [9] Archiválva 2011. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 2010. A Kossuth tér térfelszínének rendezése, Pécs
- 2010-2011. Kulturális központ, Nyíregyháza (terv) [10] Archiválva 2011. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
Díjai
[szerkesztés]- Ybl Miklós-díj (1988)[1]
- Év Lakóháza díj (1986, 1987, 1990)[1]
- Pro Architectura díj (1994)[1]
- Pécs Város Millecentenáriumi díja (1996)[1]
- Kossuth-díj (1999)
- Prima Primissima díj (2004)[1]
- Pro Civitate díj (2012)
- A Nemzet Művésze (2017)[5]
- A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (2023)[6]
Képgaléria
[szerkesztés]-
A Lakodalmas Ház részlete, Pécs
-
A Villámsújtotta Ház, Pécs
-
Munkácsy Udvar, Pécs
-
Teréz utcai lakóház homlokzatának részlete, Pécs
-
Lakóház a Rákóczi úton
-
Jókai tér, Pécs
-
Kossuth tér, Pécs
-
Fürdő, Marcali
-
Forrásház a budapesti Szent Gellért téren
-
Makár Tanya Sportcentrum, Pécs
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 166. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Tizenkét kőmíves – mesterek a kortárs magyar építészetből. Dévényi Sándor. Csontos János és Csontos Györgyi filmsorozata, 2007. [1][halott link]
- ↑ Ld. Dvorszky Hedvig (szerk.): Architettura organica ungherese. Hungarian Organic Architecture. Magyar organikus építészet. Katalógus a Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának kiállításához. 2., javított kiadás. Kós Károly Alapítvány, Kaposvár, 1992. 28. o.
- ↑ Adatlapja a Magyar Művészeti Akadémia honlapján
- ↑ Kiss Anna, Csukás István és Dévényi Sándor lettek a Nemzet Művészei origo.hu - 2017. november 3.
- ↑ https://librarius.hu/2023/08/20/mar-elerheto-az-allami-muveszeti-es-tudomanyos-dijazottak-listaja/
Irodalom
[szerkesztés]- Dévényi Sándor; interjúk Szegő György, Pálinkás György, Pécsi Györgyi; Kijárat, Budapest, 1997 (Vallomások... architectura sorozat)
- Gerle János (szerk.): Tízéves a Kós Károly Egyesülés. Kós Károly Alapítvány, Budapest, 1999
- Horváth András – Szilágyi Domokos – Máté János – Sziklai Judit (szerk.): 12 év – Dél-Dunántúl építészete a 21. század elején. A Dél-Dunántúli Építész Kamara által 2010 őszén rendezett kiállítás katalógusa. Pécs, 2010
- Kortárs pécsi építészet 1980-1998. A Pécsi Galériában 1998. szeptember 1-27. között rendezett kiállítás katalógusa. Pécs, 1998
- Schéry Gábor (szerk.): Évek, művek, alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik 1953-1994. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 1995
- Tizenkét kőmíves – mesterek a kortárs magyar építészetből. Dévényi Sándor. Csontos János és Csontos Györgyi filmsorozata, 2007 [11][halott link]
További információk
[szerkesztés]- Plichta Adrien interjúja Dévényi Sándorral a Magyar Építész Kamara honlapján [12] Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Dévényi Sándor munkái a Magyar élő építészet adatbázisában: [13]
- A Dévényi és Társa bemutatkotása a Kós Károly Egyesülése honlapján: [14] Archiválva 2021. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Kós Károly Egyesülés honlapja: [15] Archiválva 2011. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kós Károly-emlékkonferencia. 2013. december 13.; szerk. Dévényi Sándor; MMA, Budapest, 2014 (A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei)
- Élő műemlék. Rekonstrukció, de hogyan? 2018. szeptember 6-7.; szerk. Dévényi Sándor, Sulyok Miklós; MMA, Budapest, 2019 (A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei)
- Dénes Eszter: Dévényi Sándor építészete; MMA, Budapest, 2019