Ugrás a tartalomhoz

Sándor György (előadóművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sándor György
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
SzületettStreit György
1938. április 4. (86 éves)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaCsonka Judit (2014-től)[3]
Foglalkozása
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1959 –
Tevékenységszínész, humorista
Díjai
Jászai Mari-díj
1988
Érdemes művész-díj
2011
További díjak
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk az előadóművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Sándor György (egyértelműsítő lap).

Sándor György, Streit (Budapest, 1938. április 4. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, „humoralista”.

Élete és pályája

[szerkesztés]
Fiatalon
Novák Mária felvétele

Budapesti zsidó családban született 1938-ban. Szülei 1935-től igazolt kommunisták voltak. Édesapja, akit négyévesen, 1942-ben látott utoljára, Voronyezsnél munkaszolgálatos katonaként halt meg.[4] Édesanyjának sikerült megszöknie a deportálásra elindított menetből, így megmenekült a haláltól.

Sándor György általános kisiskolás korában a Rákosi Mátyás Gyermekotthonba került, majd a szovjet követséghez kapcsolódó, 1945-ben létrehozott orosz nyelvű Gorkij Iskolában tanult, ahol ateista és kommunista nevelést kapott. Később alapító tagja lett a Braun Éva KISZ-szervezetnek.

Középiskolás korában szavalóversenyt nyert. Harmadikos gimnazista korában, 1957-ben Kaposvárra ment (szökött), ahol öltöztetőnek vették fel, de kisebb szerepeket is kapott.

1958-ban vették föl a Színművészeti Akadémiára. Saját bevallása szerint onnan tehetségtelenségére hivatkozva rúgták ki.

1959-ben elszegődött az egri Gárdonyi Géza Színházba bútorosnak, ahol kisebb szerepeket is eljátszott. Szinetár Miklós, volt osztályfőnöke, 1960-ban átszerződtette a Petőfi Színházba. 1963-tól a Thália Színházban volt kisegítő, öltöztető és segédszínész.

Első önálló előadóestje 1965-ben[5] volt az Egyetemi Színpadon, „Emlékszem még nagyanyámra” címmel. Hamarosan felléphetett a Vidám Színpadon és a Mikroszkóp Színpadon. Sikeresen alakította a televíziós kabaré kifejezésrendszerét. Publikált többek között az Új Magyarország és a Magyar Nemzet napilapokban, és a Hócipő-ben. Nagy Bandó Andrással nyolc estén át beszélgetett a Pécsi Harmadik Színházban. A beszélgetések szerkesztett változata kötetben is megjelent.

2005-től a Budapesti Kamaraszínház adott otthont előadóestjeinek.

1978-ban fia hittanárának, dr. Jelenits Istvánnak hatására katolizált. („…amióta katolizáltam, azóta vagyok öntudatos zsidó.”[6]). Fontos feladatának tartja a keresztények és a zsidók közötti kölcsönös megértés és elfogadás elősegítését.

Munkássága

[szerkesztés]
1969-es előadásainak egyike az Egyetemi Színpadon (Eifert János felvételei)
2018-ban, a 80. születésnapját ünneplő esten a Nádor Teremben, előadás közben (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele)
Önálló estek
  • Én egy an(alfa)béta vagyok
  • Bokszkesztyű és rózsa
  • Nézeteltérítés
  • Egyvégtére két vágta
  • Lyukasóra
  • Horog
  • Hintőpor
  • Micimackómédia
  • Mágiarakás
  • Fakírtermelés
  • A legvidámabb barokk
  • Több őrült naplója
  • A Semmittudás Egyeteme
  • Válogatott jellemtelenségeim
  • Meddig mehetek el?!
Rádió

Széles körű országos ismeretséget a rádió biztosított számára. Hosszú szünet után napjainkban újra szerepel a Kabarészínházban.

Televízió
  • El vagyok tévedve (1988)
  • Humoriskola (1993)
  • Pótszilveszter (1994)
Könyv
  • Hogyan lesz az ember humorista?; bev. Antal Gábor; inː A modern clown; NPI, Bp., 1975 (Szkénetéka)
  • Nézeteltérítés; Magvető, Bp., 1985
  • Mágiarakás; Múzsák, Bp., 1989
  • A gaz Mocsolay!; Publica, Bp., 1992
  • Kandi-kamera avagy Képtelen tárgyak avagy Festett lőtáblák Magyarországon; Antológia, Lakitelek, 1996
  • A 20. század idill-kollázsa. Sándor György szóképes albuma; Kairosz, Szentendre, 1999
  • Nagy Bandó András–Sándor Györgyː Furcsa pár-beszéd. Beszélgetőkönyv; Szamárfül, Orfű, 2007
  • Bevezetés egy személyes színházba; Arcus, Verőce, 2008
  • Átvezetés. Egy másik könyvbe, létérzésbe és örömbe; Arcus, Verőce, 2008
  • Kivezetés a szépirodalomból; Arcus, Vác, 2008
  • Egyszer volt egy Magyar Televízió. Az első 25 évről. Galsai Pongrác, Hámos György, Pernye András és Sándor György 1981 előtt megjelent könyveiből; MTV, Bp., 2009
  • Sándor György 75. Az életem egy csukott könyv; Arcus, Verőce, 2013 + DVD

Hang és kép

[szerkesztés]

Róla szól

[szerkesztés]
  • Sz. Koncz Istvánː Sándor György, avagy Igric jár közöttünk; Média, Bp., 1989

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 187852, https://port.hu/jump/person-187852, 2020. július 7.
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  3. ↑ Sándor György újra megnősült. Blikk.hu, 2014. március 8.
  4. ↑ A Hét, 1990. október 21. 31:15
  5. ↑ Sándor György a vele készült interjúkban hol 1964-et, hogy 1965-öt említi, mint önálló estjeinek kezdő évét az Egyetemi Színpadon.
  6. ↑ Mi történik a politikában? - Vendég: Sándor György humoralista (Pró és Kontra) – A december 19-én sugárzott műsor teljes szövege. [2012. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 2.)
  7. ↑ A kitüntetett Sándor György méltatása. Köztársasági Elnöki Hivatal. (Hozzáférés: 2011. április 2.)[halott link]
  8. ↑ Szilvási Krisztián: XVII. Győri Könyvszalon – 2017. november 16-19. beharangozó gyoriszalon.hu - 2017. november 13.
  9. ↑ https://keruletunk.ujbuda.hu/keruletunk/diszpolgarok
  10. ↑ MMA Rendes tagok. mma.hu

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sándor_György_(előadóművész)&oldid=27598751”