Székely László (díszlettervező)
| Székely László | |
| Született | 1932. október 2. (92 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | díszlettervező |
| Iskolái | Magyar Iparművészeti Főiskola (1950–1960) |
| Kitüntetései |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székely László (Budapest, 1932. október 2. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar díszlettervező, a Budapesti Katona József Színház és a Budapesti Kamaraszínház alapító tagja.
Életpályája
[szerkesztés]Oláh Gusztáv mentorálásával 1950-ben sikeres felvételi vizsgát tett az Iparművészeti Főiskolán. 1953-ban azonban – származása miatt – eltávolították. Csak 1959-ben – miután Hincz Gyula festőművész, rektor segítségével rehabilitálták – sikerült folytatnia tanulmányait, amelyeket 1960-ban, közel harmincévesen fejezett be. Első szerződése Egerbe szólította, majd – Vaszy Viktor és Komor István invitálására – 1965-ben Szeged következett, ahol a kőszínházi előadások mellett a szabadtéri játékok produkcióinak díszleteit is tervezhette. Hat év után Szolnok volt a következő állomás. 1978-ban követte Székely Gábort a Nemzeti Színházba, ugyanígy tett a Katona alakulásakor is. 1990-ben visszatért a Nemzetibe, majd 1991-ben a Budapesti Kamaraszínház alapító tagja lett. Szerződésben vagy vendégként díszleteivel találkozhatunk Békéscsabán, Sopronban és újra Szolnokon és Egerben.
A hetvenes évek végén a Képzőművészeti Főiskolán induló díszlet- és jelmeztervező tanszék tanára, később tanszékvezetője lett.
Alkotásaiból több alkalommal rendeztek kiállítást.
Díszlettervei
[szerkesztés]A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 459.[1]
|
|
Emlékek
[szerkesztés]| „ | Fiatalságom a háborús készülődések által okozott feszültségek között telt el. Ennek ellenére, szüleim jóvoltából gyermekkorom örömteljesnek mondható. Egy nagy család egyetlen gyermeke voltam, a vele járó összes pozitív élménnyel. Ma már tudom, hogy hatása egész eddigi életemben elkísért. Mint minden fiatal, sok minden akartam lenni – az oroszlánszelídítőtől az orvosprofesszorig. A művészeti témák nem nagyon érdekeltek, bár a rajzolás egész kisgyermekkoromtól nagy kedvvel töltött el. (...)
A hetvenes évek elején jelentkezett először az a fiatal rendezői gárda, kiknek törekvése egy új színházi szemlélet kialakítása volt. Munkatársa lehettem többek között Székely Gábornak, Ruszt Józsefnek, Csiszár Imrének, Ascher Tamásnak. |
” |
Jellemzése a Magyar színházművészeti lexikonban
[szerkesztés]„Tervezőművészetére, drámai térépítkezésére az alapos stílus- és drámatörténeti ismeretek, elemző készség, biztos ízlés, a modern színpadtechnika eszközeinek alkotó felhasználása, a világítási effektusok gondos kidolgozása, a térelemekkel, bútorokkal, kellékekkel, színekkel való kifejező erejű kombinációk jellemzők.”
Elismerései
[szerkesztés]- Jászai Mari-díj (1973)
- Színikritikusok Díja – A legjobb díszlet (1981)
- Érdemes művész (1984)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
- Ostar-díj a Vén Európa Hotel díszlettervéért (1997)[2]
- Kossuth-díj (2012)
- A Nemzet Művésze (2014)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Színházi Adattárban a legtöbb bemutatóval rendelkező művészek egyike. 2011. július 29.-i lekérdezés.
- ↑ Palotai István: OSTAR ’97 Új Kelet, 4. évfolyam, 132. szám library.hungaricana.hu - 1997. június 9.
Források
[szerkesztés]- Art Portal
- A 2003. szeptemberi soproni kiállítás megnyitója
- Katona József Színház 1982–2002. Balassi, 2002. ISBN 963 506349 0
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
További információk
[szerkesztés]- Visszatekintő Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. november 14.)
- Kossuth-díjat kapott Székely László
