Bohus Zoltán
Bohus Zoltán | |
Született | 1941. december 21. Endrőd |
Elhunyt | 2017. november 23. (75 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Lugossy Mária (1970–2012) |
Foglalkozása | szobrászművész üvegtervező egyetemi tanár |
Iskolái | Magyar Iparművészeti Főiskola (1961–1966) |
Kitüntetései | Munkácsy Mihály-díj (1984) Érdemes művész (1997) Kossuth-díj (2014) A Nemzet Művésze (2014) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bohus Zoltán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bohus Zoltán (Endrőd, 1941. december 21. – Budapest, 2017. november 23.[1][2]) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, üvegtervező, egyetemi tanár.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei: Bohus János és Varga Jolán. 1948-ban családjával Békéscsabára költözött. 1960-ban érettségizett. 1961–1966 között a Magyar Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakos hallgatója volt, ahol Z. Gács György tanította. 1966–1978 között a Magyar Iparművészeti Főiskola tanársegédje volt. 1978–1993 között az üveg szak vezetője, 1990–1993 között egyetemi docens volt. 1993–2010 között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára volt. 1993–1996 között Szilikát Tanszék vezetője, 1996–2010 között a Szilikát Tanszék Üveg szakának vezetője volt.
Magánélete
[szerkesztés]1970-ben házasságot kötött Lugossy Mária magyar ötvös-, szobrász-, üvegtervező- és éremművésszel. Három gyermekük született; Áron (1971), Eszter (1979) és Réka (1992).
Kiállításai
[szerkesztés]
Egyéni[szerkesztés]
|
Csoportos[szerkesztés]
|
Művei
[szerkesztés]- Budapest-Rákoskeresztúri krematórium három vörösréz kapuja (1967)
- Sopron, AFTI-irodaház krómacél (1969)
- Budapest, MÁV-jegyiroda krómacél domborműve (1974)
- Budapest, Martinelli téri Belvárosi Telefonközpont krómacél domborműve (Csiky Tiborral, 1976)
- Budapest, Állatorvosi Egyetem, Sejt plasztika (1977)
- Budapest, Mexikó úti szökőkút (Hámori Bélával, 1979)
- Békéscsaba, Tanácsköztársasági emlékmű (Mengyán Andrással, 1979)
- Pécs, Hunyor Motel üvegfala (1984)
- Budapest, Főnix bár üvegfala (1985)
- Tihany, Hotel Club Tihany, világító mennyezetplasztika (1986)
- Bronz fúga (1986)
- Belső világ (1988)
- Stratosféra II. (2000)
Könyvei
[szerkesztés]- Üveg az építészetben (1978)
- Diplomamunkák (1986)
- Szilikát szak a főiskolán (1994)
- Fényterek. Az első 40 évem; Iparművészeti Múzeum, Bp., 2006
Díjai, kitüntetései
[szerkesztés]- a kasseli Glaskunst díja (1981)
- Munkácsy Mihály-díj (1984)
- a pécsi kisplasztikai biennálé nagydíja (1991)
- Érdemes művész (1997)
- Széchenyi professzori ösztöndíj (1999–2002)
- Hungart-díj (2010)
- Kossuth-díj (2014)
- A Nemzet Művésze (2014)
- Budapestért díj (2016)[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Meghalt Bohus Zoltán. 24.hu, 2017. november 23. (Hozzáférés: 2017. november 23.)
- ↑ Bohus Zoltán - Nemzet Művésze. nemzetmuvesze.hu. (Hozzáférés: 2017. november 23.)
- ↑ Elismeréseket adott át Tarlós István a főváros napján. budapest.hu, 2016. november 17. [2018. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 2.)
Források
[szerkesztés]- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk
[szerkesztés]- Artportal.hu
- Életrajza a Magyar Üvegművészeti Társaság honlapján
- https://web.archive.org/web/20110911002000/http://www.mgonline.hu/files/Bohus.pdf
- Bohus Zoltán és Fajó János
- Bohus; tan. Nagy T. Katalin; Geopen, Bp., 2009