Koppánd
| Koppánd (Copăceni) | |
 | |
| A koppándi Bánffy-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Szind |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szind |
| Irányítószám | 407501 |
| SIRUTA-kód | 55339 |
| Népesség | |
| Népesség | 1260 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 19 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 384 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 35′ 40″, k. h. 23° 44′ 35″46.594444°N 23.743056°EKoordináták: é. sz. 46° 35′ 40″, k. h. 23° 44′ 35″46.594444°N 23.743056°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Koppánd (románul: Copăceni, korábban Copand) falu Romániában, Kolozs megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Tordától fél kilométerre északkeletre, az A3-as autópálya és a Torda–Kolozsvár (E60-as) országút mentén, a Túri-hasadék déli bejáratánál fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a Koppány személynévből való. Történeti névalakjai: Coppan (1176), Tordakoppánd (1619). Hivatalos úton keletkezett mai román neve a copac 'fa' szó képzős alakja, helységnévként többször előfordul Havasalföldön és egy esetben Bihar megyében is (Kapocsány).
Története
[szerkesztés]A rómaiak a falutól keletre eredő, Kőcsorgó nevű forrásból biztosították Potaissa, az ókori Torda vízellátását. Több szakaszon is feltárták a római vízvezeték maradványait.
A 16. században magyar lakói az unitárius vallásra tértek. A 17. század elején Vitéz Ferenc visszakényszerítette őket a kálvinizmushoz. 1658-ban a tatárok pusztították el. Mikor az ellenreformáció idején rekatolizálták, már nem maradt annyi magyar lakója, hogy anyaegyházat tudtak volna alakítani.
1548 és 1733-ig a Vitéz család birtoka volt, akik erős várkastélyt is építettek benne. A Teleki Mihály által idevezényelt székely csapatok 1674-ben itt próbálták elfogni a Vitéz Gábor fiának keresztelőjén részt vevő Bánffy Dénest. Bánffy tudomást szerzett a veszélyről és még idejében megszökött, de felesége a székelyek fogságába esett. Torda, 1876 és 1919 között Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott.
Népessége
[szerkesztés]- 1850-ben 381 lakosából 347 volt román, 17 cigány és 16 magyar nemzetiségű; 361 görögkatolikus, 8 unitárius, 6 református és 5 római katolikus vallású.
- 2002-ben 1250 lakosából 1209 volt román és 25 magyar nemzetiségű; 1148 ortodox, 53 pünkösdista, 15 görögkatolikus, 11 római katolikus és 11 református vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- A Bánffy-kastély nem azonos a Vitéz család hajdani várával, hanem a 19. században építették, részben a vár, részben romba dőlt középkori templomának köveiből.
- A Kőcsorgó (Izvorul romanilor) patakja, amelynek vizét a rómaiak vízvezetékkel terelték el, ma piciny szurdokon áthaladva egyesül a Rákos-patakkal.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Orbán Balázs: Torda város és környéke
- Ugyanott: A római vízvezetékek Tordán
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}