Maroskoppánd
Maroskoppánd (Copand) | |
Ortodox fatemplom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Marosnagylak |
Rang | falu |
Községközpont | Marosnagylak |
Irányítószám | 517517 |
SIRUTA-kód | 6075 |
Népesség | |
Népesség | 133 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 52 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 25′ 12″, k. h. 23° 58′ 52″46.420133°N 23.981158°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 12″, k. h. 23° 58′ 52″46.420133°N 23.981158°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Maroskoppánd témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Maroskoppánd (románul Copand) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Marosújlaktól északkeletre, a Maros folyó bal partján, Maroskáptalan és Maroscsúcs közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Maroskoppánd Árpád-kori település. Nevét 1285-ben említette először oklevél Coppan néven.
1286-ban Coppantelke, 1291-ben Cuppan, 1301-ben Koppan néven írták.
Koppan első birtokosa örökös nélkül halt el, s birtoka a királyra szállt, IV. Béla király a birtokot a Kökényes-Radnót nemzetség tagjainak adta.
1285-ben Imre mester a Kökényes-Radnót nemzetségből az ő részét malomhellyel, halastóval és a mellette fekvő Ivánkatelkével együtt az erdélyi káptalanra hagyta. Adományát később megújította azzal, hogy e részt elválasztja testvére, Mykud bán itteni birtokától.
1301-ben a káptalan falujaként volt említve.
1705-ben Kopand, 1808-ban Koppánd (Maros-aliis Magyar).
A 20. század elején Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott.
1910-ben 368 lakosa volt, melyből 177 fő magyar, 181 román volt. A népességből 187 fő görögkatolikus, 171 református, 7 izraelita volt.
1974-ben Marosnagylak községhez tartozott, azóta is része.
A 2002-es népszámláláskor 197 lakosa közül 114 fő (57,9%) román, 83 fő (42,1%) magyar nemzetiségű volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- 1803-ban épült ortodox fatemplom
- A 17. század táján épült református temploma.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Lista monumentelor istorice: Județul Alba. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)