Marosnagylak
Marosnagylak (Noșlac) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Marosnagylak |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 517515 |
SIRUTA-kód | 6057 |
Népesség | |
Népesség | 767 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 97 (2011)[1] |
Népsűrűség | 16,91 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 45,35 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 24′ 16″, k. h. 23° 55′ 57″46.404444°N 23.932500°EKoordináták: é. sz. 46° 24′ 16″, k. h. 23° 55′ 57″46.404444°N 23.932500°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Marosnagylak (románul Noșlac, németül Großhaus) falu Romániában, Fehér megyében, az azonos nevű község központja. Gábod, Maroscsúcs, Maroskáptalan és Maroskoppánd tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyenyedtől 26 km-re északkeletre a Maros bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Marosnagylak és környéke már az ókorban lakott hely volt. Határában római korból származó dák leletek kerültek napvilágra. Nevét 1288-ban említették először az oklevelek Noglok néven. Ekkor Péter fia István birtoka volt.
1288-ban Péter fia istván Nagylakot tartozékaival; Medvssel, Csebivel és Somogyitelekkel együtt 15 márkáért zálogba adta Kilián telegdi főesperesnek. 1298-ban az erdélyi püspök Nagylak dézsmáját az esperesi negyedrészben és a pap részen kívül a Kökényesrénold-nemzetséghez tartozó Mykud bán-nak adta cserébe. 1301-ben Kilián főesperes kanonok Nagylak Koppánd felőli felét az erdélyi káptalanra hagyta. 1308-ban Kilián magister rokona András comes és a káptalan kettéosztotta Nagylakot úgy, hogy a nyugatra eső felét a templommal András comes kapta, keleti felét a káptalan. Ma is ez a határ választja el Nagylakot Káptalantól. A pápai tizedjegyzék szerint 1334-ben 2 garas 10 dénár pápai tizedet fizetett. 1910-ben 1115, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1913-tól Marosnagylak néven írják. 1992-ben társközségeivel együtt 2157 lakosából 1702 román, 446 magyar, 8 cigány és 1 német volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Református temploma eredetileg a 13. század végén épült.
- 18. századi ortodox fatemplom
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Lista monumentelor istorice: Județul Alba. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)