Celna
| Celna (Țelna) | |
 | |
| A celnai Teleki-udvarház | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Magyarigen |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarigen |
| Irányítószám | 517364 |
| SIRUTA-kód | 4972 |
| Népesség | |
| Népesség | 969 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 09′ 56″, k. h. 23° 29′ 46″46.165453°N 23.496227°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 56″, k. h. 23° 29′ 46″46.165453°N 23.496227°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Celna (románul: Țelna) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Az Erdélyi-hegyalján, Gyulafehérvártól 15 kilométerre északnyugatra fekszik.
Népessége
[szerkesztés]- 1761-ben 88 ortodox és tíz görögkatolikus családot írtak össze benne.
- 1880-ban 945 lakosából 890 volt román, 20 magyar, hét német és 26 egyéb (cigány) anyanyelvű; 916 ortodox, 18 református és hét zsidó vallású.
- 2002-ben 1120 lakosából 1118 volt román nemzetiségű; 1071 ortodox, 31 pünkösdi és 13 baptista vallású.
Története
[szerkesztés]A falu csak a 17. században települt román lakossággal, de patakját már 1238-ban említették Chylna néven. Területe ekkor szász hospeseké volt, akiktől elvették és a bocsárdi nemeseknek adták. 1486-ban Celnapataka a gyulafehérvári káptalan birtoka volt. 1690-től a Teleki család birtokolt benne. Népe 1784. november 10-én felprédálta nemesi kúriáit és pincéit. A reformkorban Erdélyben az elsők között próbálkoztak Celnán a vetésforgó alkalmazásával. Fehér, majd Alsó-Fehér vármegyéhez tartozott.
Látnivalók
[szerkesztés]- A Teleki-udvarház és melléképületei a 18. század első felében épültek. Borpincéje, amelyet 1784-ben ástak, U alakú, százötven méter hosszú és hat méter széles. Régen a legkiválóbb borokat tartották benne. Ma a 43 hektáron gazdálkodó Celnai Pincészet használja és kóstolókat is tartanak benne.
Gazdasága
[szerkesztés]- A 19. század második felében a járdovány, kövér és király borszőlőfajtákat, ma királyleánykát, ottonel muskotályt és sauvignon blanc-t termesztenek határában.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt töltötte gyermekkora egy részét Teleki Sámuel és Teleki József.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Hajdú Mihály – Janitsek Jenő: Alsófehér megye. (Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtése, 1.) Bp., 2001
- Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 144–45. o.
- Információk a Celnai Pincészetről (románul)
.svg){kind=small}