Spring (Románia)
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
Ez a szócikk a romániai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Spring (egyértelműsítő lap). |
Spring (Șpring) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Spring |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 517765 |
SIRUTA-kód | 7954 |
Népesség | |
Népesség | 733 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 23° 46′ 37″45.974722222222, 23.77694444444445.974722°N 23.776944°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 29″, k. h. 23° 46′ 37″45.974722222222, 23.77694444444445.974722°N 23.776944°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Spring témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Spring (románul: Șpring) település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Gyulafehérvártól délkeletre, Szászsebestől keletre, Vingárd, Gergelyfája, Buzd közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Árpád-kori település. Nevét már 1270 előtt említették az oklevelek t. fratrum Cheel Spreng néven.
1299-ben Spreng, 1309-ben Spinc, 1332-1334-ben Spring, 1576, 1808-ban Spring néven írták.
Spring 1270 körül Kelneki Cheel birtoka volt, melyet 1290-1295 között már a fia birtokolt.
Egyházilag Spring a sebesi esperesség alá tartozó szász dékánság központja volt, amelyhez Buzd, Dálya, Drassó, Gergelyfája, Gorbó, Henningfalva, Kiskerék, Ringelkirch (Lengyelkék), Ludas, Pókafalva és Vingárd is tartozott.
1309-ben dékánja a kiközösített szász papok közt szerepelt.
1332-ben a pápai tizedjegyzék adatai szerint a springi dékán 34 dénár, a kálán is ugyanennyit, a splingi plébános 3 forint pápai tizedet fizetett.
1446-ban Spring Vingárti Geréb János által perelt birtok volt. Ekkor Spring Nádasdi Salamon fiának birtoka volt, aki azt a gyulafehérvári egyháznak adományozta. 1498-ban is a fehérvári káptalan volt a birtokosa.
1576-ban már a Bánffy családé, Bánffy György birtoka volt.
1910-ben 1400 lakosából 8 magyar, 1370 román volt. Ebből 533 görögkatolikus, 859 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Kisenyedi járásához tartozott.
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap