Maroscsúcs
Maroscsúcs (Stâna de Mureș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Marosnagylak |
Rang | falu |
Községközpont | Marosnagylak |
Irányítószám | 517519 |
SIRUTA-kód | 6093 |
Népesség | |
Népesség | 150 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 48 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 25′ 30″, k. h. 23° 59′ 45″46.425040°N 23.995785°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 30″, k. h. 23° 59′ 45″46.425040°N 23.995785°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Maroscsúcs település Romániában, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Marosújvártól északkeletre, a Maros folyó egyik csúcsában, Maroskoppánd és Gábod közt fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét valószínűleg a Maros folyó itteni csúcs alakú kanyarjától kaphatta.
Története
[szerkesztés]Maroscsúcs Árpád-kori település. Nevét már 1299-ben említette egy oklevél Chuch néven, mint a Csúcsi család tagjainak birtokát.
1305-ben Chuchi Márton fia Péter eladták itteni öröklött földjük harmadát egy oklevél szerint.
1440-ben Chuchi Miklós és felesége Dengelegi Margit és leányuk Borbála van említve, mint dengelegi részbirtokos.
1501-ben Csúcsi Tomori Pál erdélyi sókamarás és ugyanő 1509-ben fogarasi várnagy, 1511-ben pedig kolozsmonostori guberátor volt.
1521-ben Csúcsi Tomori Istvánt említi egy oklevél mint kolozsmonostori jószágigazgatót, valamint 1523-1526 között mint erdélyi alvajdát.
1532-ben Csúcsi Tomori Zsigmond Budafelhévizi prépost és Gyulafehérvári őrkanonok volt.
1534-ben Csúcsi Tomori Miklós fogarasi, majd budai várnagyként volt említve, 1536-ban pedig kolozsmonostori guberátorként.
A 20. század elején Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott.
1910-ben 483 lakosa volt, ebből 201 volt magyar, 240 román, 42 pedig cigány, melyből 14 római katolikus, 275 görögkatolikus, 175 református volt.
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Vásárhelyi János református püspök (1888 Maroscsúcs - Kolozsvár, 1960. december 11.)
- Lőte József (Maroscsúcs, 1856. március 19. - Budapest, 1938. július 13) orvos, kórélettani kutató, egyetemi tanár, az EKE választmányi tagja
- Itt van eltemetve a családi sírboltba Gáspár János (Torockószentgyörgy, 1816. október 27. - Nagyenyed, 1892. február 6.) az erdélyi gyermekirodalom kiemelkedő alakja.
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro