Marosbéld
| Marosbéld (Beldiu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Rang | falu |
| Községközpont | Tövis |
| Irányítószám | 515901 |
| Körzethívószám | +40 x58[1] |
| SIRUTA-kód | 8112 |
| Népesség | |
| Népesség | 221 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 231 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 14′ 11″, k. h. 23° 42′ 55″46.236294°N 23.715374°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 11″, k. h. 23° 42′ 55″46.236294°N 23.715374°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Marosbéld (korábban Béld, románul: Beldiu) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Tövistől 5 km-re északkeletre, Gyulafehérvár és Nagyenyed között, a Maros jobb partján fekvő település. A DN1-es főúton közelíthető meg.
Nevének eredete
[szerkesztés]Egy 11. századi magyar krónika elmondása szerint a Bár–Kalán nemzetségbeli Keán harcban állt testvérével, Kulannal, akit egy bizonyos Beliud megsegített, és később Belud (Béld) megörökölte Kulan földjét. Ez a Beliud, Kalán veje volt Géza fejedelem és Sarolt házassági tanácsadója. Ez a Beliud lehetett a falu névadója, talán mint a gyula országának egyik előkelősége, aki a békeszerző szerepét vállalta a házasságközvetítéssel.
Története
[szerkesztés]Marosbéld Árpád-kori település. Nevét már 1219-ben Laur. de v. Belud néven említették az oklevelek, mikor az erdélyi vajda Béldi Lőrincet a gyulafehérvári káptalannal szemben Váradra küldte tüzesvaspróbára.
1319-ben birtokosa Domokos itteni földjét Jákóra hagyja eltartás fejében. E Jákót 1319-ben királyi emberként említették Szentbenedeken.
1468-ban és 1471-ben Beld-i Balázs nevét említették egy oklevélben, aki 1471-ben egy hatalmaskodási ügyben tett vallomást, 1499-ben pedig Beeld-i Kelemen mint szomszéd volt jelen a mindszenti iktatáson.
A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Nagyenyedi járásához tartozott.
1910-ben 364 lakosából 357 fő román, 7 magyar volt. A népességből 354 főgörögkatolikus, 6 református volt.
A 2002-es népszámláláskor 258 lakója közül 257 fő (99,6%) román, 1 (0,4%) cigány volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}