Székásveresegyháza
Székásveresegyháza (Roșia de Secaș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Székásveresegyháza |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 517640 |
SIRUTA-kód | 6949 |
Népesség | |
Népesség | 663 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 7 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 03′ 24″, k. h. 23° 53′ 14″46.056667°N 23.887222°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 24″, k. h. 23° 53′ 14″46.056667°N 23.887222°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Székásveresegyháza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Székásveresegyháza (románul: Roșia de Secaș, németül: Rothkirch) település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Gyulafehérvártól keletre, Balázsfalvától délre, a Székás-patak mellett, Székástóhát, Pókafalva, Bolgárcserdek és Kiskerék közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Székásveresegyház nevét 1313-ban p. Veresyghaz néven említette először oklevél.
1324-ben Rufa Ecclesia, 1334-ben Wrusyghaz, 1332-1335-ben Franciscus Sacerdor de Rufa Ecclesia, 1336-ban Werusygghaz, 1345-ben Vereseghaz, 1523-ban WeresEghház, 1587-ben Veres Egyház, 1808-ban Veresegyháza, 1913-ban Székásveresegyház néven írták. A település a Székási-uradalomban feküdt, 1313 előtt Kán nemzetségbeli László erdélyi vajda birtoka volt. Kán László 1313-ban a többi zékási birtokrésszel együtt Kelneki Dánielnek és Salamonnak adta cserébe, és ekkor határát is leírták. 1324-ben Károly Róbert király itt keltezte egyik oklevelét is. 1466-ban az Iklódiaké volt, akik itteni birtokrészüket eladták Vingárti Geréb Jánosnak. 1477-ben részbirtokosa volt Suki János is, aki itteni részét Sándorházi Ambrus gyalui várnagynak adta zálogba. 1523-ban az Ősi Jankafiak peres birtokai közt szerepelt. 1525-ben Ősi Jankafy Miklós itt levő részbirtokát Vingárti Horváth Gáspárnak vallotta be.
1910-ben 1143 lakosából 30 magyar, 1019 román, 88 cigány volt. Ebből 1095 görögkatolikus, 13 református, 15 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásához tartozott.
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro