Drassó
Változat állapota
Ez a lap egy ellenőrzött változata
![]() | Ez a szócikk a romániai Drașov nevű településről szól. Hasonló címmel lásd még: Drásov (egyértelműsítő lap). |
Drassó (Drașov) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Spring |
Rang | falu |
Községközpont | Spring |
Irányítószám | 517769 |
SIRUTA-kód | 7990 |
Népesség | |
Népesség | 541 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 290 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Drassó témájú médiaállományokat. | |
Drassó (románul Drașov) falu Romániában, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Gyulafehérvártól délkeletre, Spring, Konca és Kútfalva közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Drassó nevét 1309-ben említette először oklevél Drasseu néven. 1332-ben Drasov, 1380-ban Drassow, 1403-ban Drasso-nak írták.
1309-ben már egyháza is volt, ekkor már János nevű plébánosát is említették, aki a spingi kerület papjainak és a székeskáptalan perében volt említve.
1332-ben Drassó neve is szerepelt a pápai tizedjegyzékben Drasow néven. Miklós nevű papja ekkor 9 dénárt fizetett.
1345-ben Mihály comes birtokának írták.
1446-ban Nádasdi Salamon fiának, Mihálynak a birtoka, aki azt a káptalannak adományozta.
1451-ben Egeresi Imre kanonok és dékán tiltakozott az ellen, hogy Hunyadi János kormányzó Drasso birtokot elfoglalta és azt Vingárti Geréb Jánosnak készült adományozni.
A reformáció alatt katolikus lakói református hitre tértek.
Az 1700-as évek második felében gróf Lázár János birtoka volt, akinek itt kúriája is volt, és birtokos volt ezenkívül Sping, Vingárd és Gergelyfája helységekben is.
1891-ben gróf Teleki Árvéd uradalmához tartozott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Györffy György: Fehérvármegye
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap