Buzásbocsárd
Buzásbocsárd (Bucerdea Grânoasă, Botschard) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Fehér |
Község | Buzásbocsárd |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 517261 |
Körzethívószám | 0x58[1] |
SIRUTA-kód | 4204 |
Népesség | |
Népesség | 2145 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 407 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 282 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 11′ 33″, k. h. 23° 50′ 24″46.192500°N 23.840000°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 33″, k. h. 23° 50′ 24″46.192500°N 23.840000°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Buzásbocsárd (románul: Bucerdea Grânoasă) település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Bocsárd-patak mentén, Balázsfalvától 12 km-re terül el a Maros-Küküllő közben, Gyulafehérvártól északkeletre, Balázsfalvától északnyugatra, Magyarkapud és Magyarpéterfalva közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Buzásbocsárd nevét 1303-ban Bochard néven említette először oklevél. Későbbi névváltozatok:, 1332-ben Buzasbuchard, 1410-ben Bochard, Gyanad, 1587-ben Bwzas Bczyard, 1861-ben Buzás-Bocsárd néven írták.
1332-1334között a Gyergyóiak birtoka és már ekkor egyházas hely, ekkor már plébániatemploma is volt a településnek és katolikus lelkészei Mihály, majd Mátyás voltak. 1590-ben Borosbocsárd birtokosa Radnóti Márton volt.
Bocsárd a korai középkorban a neves Gyógyi (Diódi) család birtoka volt.
1615-től, a Macskási család birtokolta a falut (Bethlen Gábor adományaként). 1710-ben Kapi Anna, a diplomata Macskási Boldizsár ispán, erdélyi hadparancsnok felesége egy kelyhet is adományozott a bocsárdiaknak. A reformációra való áttérés a 16. század második felében történhetett. Erre utal a templomon belül elhelyezett, befalazott, faragott sekrestyebejárat, valamint az 1657-es évszámmal ellátott míves kőszószék.
1910-ben 1828 lakosából 619 magyar, 1138 román, 64 cigány volt. Ebből 1190 görögkatolikus, 585 református, 20 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásához tartozott.
Műemlékei
[szerkesztés]A 16. századi református temploma a romániai műemlékek jegyzékében az AB-II-m-B-00194 sorszámon szerepel.[3]
A templombelsőben magyarigeni kőből készült emléktábla található az első világháborúban elesett hősök emlékére. Új fatornácos parókiája 1900-ban készült el.
Az eredeti templom helyén, a település központjában, egy magaslaton található a jelenlegi, 1926-ban épült templom, amelynek napjainkban zajló restaurálása során felfedték a 18. századi boltozott kriptát és az osszáriumot.
A 14. században épült, hajdani templom gótikus jelei (diadalív, résablakok, támpillérek, bevakolt bordázatok) ma csak a szentélyben látszanak. A szentélytől diadalívvel elválasztott hajó már későbbi építmény, vagy az 1866-ban történt átépítés eredménye.
A templom 25 méter magas fatornya zsindelyes, fatornácos. Harangja 800–900 kg-nyi, középkori, 1450 körül készülhetett Nagyszebenben. Felirata: "O rex glorie veni nobis cum pace".
A templom orgonáját 1878-1879-ben Kolonics István készítette.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Alba. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
[szerkesztés]- [Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.