Csombord
- Ez a szócikk az erdélyi faluról szól. A fűszernövényt lásd itt: borsikafű.
| Csombord (Ciumbrud) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyenyed megyei jogú város |
| Irányítószám | 515202 |
| Körzethívószám | 0x58[1] |
| SIRUTA-kód | 1277 |
| Népesség | |
| Népesség | 1164 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 270 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | (belterület) 0,8 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 18′ 29″, k. h. 23° 45′ 44″46.308096°N 23.762224°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 29″, k. h. 23° 45′ 44″46.308096°N 23.762224°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csombord témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.JPG)
.JPG)
.JPG)
Csombord (románul: Ciumbrud) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi-hegyalján.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyenyed központjától négy km-re keletre, a Maros bal partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Személynév -d képzős változatából való. A személynév alapja a borsikafű nyelvjárási elnevezése. Első említése: Chumburd (1220), nyílt változata először 1343-ban (Chombord).
Története
[szerkesztés]Árpád-kori eredetű település. A pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 1332-ben 36 garas, 1334-ben 2 garas 8 dénár, 1335-ben 24 dénár pápai tizedet fizetett.
Középkori magyar lakossága a 16. században református hitre tért. Református gyülekezete a mai napig folyamatosan anyaegyház. Román lakói a 18. század elején költöztek be.
A 18–19. században a Kemény család és a nagyenyedi református kollégium birtoka volt.
1848–1849-ben az itteni kastélyában lakó Kemény István töltötte be Alsó-Fehér vármegye alispáni tisztét. 1849. január 8-án a Maros jegén, –24 °C-os hidegben itt eskette fel csapatát Axente Sever, hogy bemennek Nagyenyedre, ahol véghezvitték a nagyenyedi vérengzésként elhíresült pusztítást. Sokan Csombordra menekültek a városból a felkelők elől, ahol nem esett bántódásuk.
Már a 19. században az Erdélyi-hegyalja egyik legelismertebb bortermelő faluja volt, nagyrészt a Kemény bárók felelős gazdálkodása folytán.
Lakossága
[szerkesztés]- 1850-ben 595 lakosából 379 volt román, 167 magyar és 48 cigány nemzetiségű; 427 görögkatolikus, 165 református és 3 római katolikus.
- 1900-ban 845 lakosából 450 volt román, 297 magyar és 98 cigány anyanyelvű; 552 görögkatolikus és 283 református vallású. A lakosság 19%-a tudott írni-olvasni és a nem magyar anyanyelvűek 15%-a beszélt magyarul.
- 2002-ben 1365 lakosából 997 volt román és 352 magyar nemzetiségű; 989 ortodox és 344 református vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- A Kemény-kastély 1800 körül épült, barokk stílusban. A borászati iskola használja.
- Református temploma eredetileg a 13. században épült. A hajó legutolsó nagyobb átalakítására 1701-ben került sor. 1918-ban régi faharanglába helyébe kőtornyot építettek. Kertjében a Kemény család piramis alakú sírboltja.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Kemény Gábor (1830–1888) politikus, publicista, az MTA tagja, 1878–1882-ben földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi, 1882–1886-ban közmunka- és közlekedésügyi miniszter.
- Itt született 1899-ben Vásárhelyi Boldizsár Kossuth-díjas útépítő mérnök.
- Nagyenyedi diákévei alatt a Kemény-kastélyban töltötte a szünidőket Bolyai Farkas.
- Itt szállt meg Jókai Mór 1853. május 14-én.
- Itt született 1908. július 21-én Csíky László Antal orgonaművész, karnagy, zenetanár.
- Itt született Szabó István orvosprofesszor 1921. március 15-én.
- A szőlészeti-borászati iskola tanára volt Csávossy György és Mezei Sándor borszakíró.
- Itt született 1935. szeptember 10-én Varga Gyula tanár, muzeológus és helytörténész.
Gazdasága
[szerkesztés]- Szőlőművelés, bortermelés. Két leghíresebb borfajtája a rajnai rizling és egy cuvée, a plébános. Ezen kívül olaszrizlinget, muskotályt, traminit és chardonnay-t is készítenek. Borai kaphatók a falu vinotékájában.
- Rózsatermesztéssel több vállalkozás is foglalkozik a településen. Minden június utolsó szombatján rózsakiállítást rendeznek.
Oktatás
[szerkesztés]
- Már 1880-ban vincellértanfolyam folyt br. Kemény István kezdeményezésére, saját birtokán. A nagyenyedi kollégium 1935-ben, a Kemény Árpádtól vásárolt földbirtokon borászati iskolát alapított. Az időközben nagy szakmai hírnevet szerző iskolát 1948-ban államosították és most Alexandru Borza Mezőgazdasági Szakiskola néven működik.
- Négyosztályos magyar általános iskolai tagozat.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Szilágyi Farkas: Alsófehér-vármegye 1848–49-ben. Nagy-Enyed, 1898.
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-57-4
- Fekete Albert: Az erdélyi kertművészet. Maros menti kastélykertek. Kolozsvár, 2007
.svg){kind=small}