Magyarcserged
| Magyarcserged (Cergǎu Mare) | |
 | |
| A falu Angyali üdvözlet ortodox (korábban görögkatolikus) temploma (1804-ben épült) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Cserged |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 517216 |
| SIRUTA-kód | 3814 |
| Népesség | |
| Népesség | 1032 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 05′ 55″, k. h. 23° 55′ 22″46.098694°N 23.922842°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 55″, k. h. 23° 55′ 22″46.098694°N 23.922842°E | |
| Magyarcserged weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Magyarcserged, 1911-ig Nagycserged (románul: Cergău Mare vagy Cergăul Mare, németül: Grossschergied) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, Cserged község központja.
Földrajz
[szerkesztés]Balázsfalvától tíz kilométerre délre, a Székás-menti dombságon fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét patakjának egykori Csergőd nevéről vette (1320/1550, Chergeud), amely a 'csermely' jelentésű csörge szó származéka. Először 1302-ben említették Chergeud alakban. Neve 1332-ben Kuegeud, 1438-ban Cherged, 1675-ben Nagy Csergőd, 1750-ben Nagy Cserged. 1505-ből felbukkan Magyar Chergewd neve is. Utóbbi névalakot 1909-ben a község tiltakozása ellenére, részben a másik Nagycsergedtől való megkülönböztethetősége céljából élesztették fel.[2]
Népesség
[szerkesztés]A népességszám változása
[szerkesztés]Népessége az 1850-es népszámlálás után lassan nőtt egészen 1956-ig, amikor 1483 fő lakta. Ez a szám 1966-ra 1190 főre esett vissza, azóta a csökkenés lelassult, sőt 2002-ben valamivel több lakost írtak benne össze, mint 1992-ben.
Etnikai és vallási megoszlás
[szerkesztés]Egykori szász vagy magyar lakosságát 1600 után bolgárok váltották fel, akik a 19. század elejére nyelvileg elrománosodtak és többségük áttért a görögkatolikus vallásra. Míg 1850-ben 932 lakosából 857 volt román, 40 cigány és hat szász nemzetiségű, 885 görögkatolikus vallású és 47 evangélikus, 2002-ben 1052 lakosából 881 volt román és 170 cigány, 999 ortodox és 34 görögkatolikus vallású.
Története
[szerkesztés]Fehér, később Alsó-Fehér vármegyéhez tartozott. 1302-től az erdélyi káptalan birtoka volt. Az 1332-es pápai tizedjegyzék szerint papja hat dénár tizedet fizetett. 1521-en a Mikefalvi (Középfalvi vagy Kápolnai), Mocsi (Miskefi), Madarasi Székely, Sztrigyi, Szengyeli és Kóródi családok birtokolták. A falu 1505-ös Magyar Chergewd neve magyarokra utal, viszont az, hogy a 16. században evangélikus hitre tértek, szász lakosságot valószerűsít. 1600-ban települtek le benne bolgárok, akik szintén felvették az evangélikus vallást. Szász lakói a következő században kihaltak vagy elköltöztek. Román lakói 1647-ben kaptak engedélyt, hogy templomot építsenek, de azzal a feltétellel, hogy a tizedet továbbra is az evangélikus lelkésznek fizetik.[3] Evangélikus egyháza 1766-ban 46 férfit és 52 asszonyt számlált. Bolgár lakói elrománosodtak és többségük a 18. században áttért a görögkatolikus vallásra. Az evangélikus anyaegyház 1897-ben szűnt meg. Lakosai 1894-ben elkergették határából a tagosítást előkészíteni érkezett földmérőket.[4] Legnagyobb birtokosa 1912-ben Petru Șogan volt, aki a huszadik legnagyobb összegű egyenes adót fizette Alsó-Fehér vármegyében.
Látnivalók
[szerkesztés]- Az ortodox Angyali üdvözlet-templom 1804-ben épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1929-ben Nicolae Linca ökölvívó, a váltósúly bajnoka a melbourne-i olimpián.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
- ↑ Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 259. o.
- ↑ Hermann Fabini: Atlas der siebenbürgisch-sächsischen Kirchenburgen und Dorfkirchen. 1. Hermannstadt, 1999
- ↑ Győrfi Dénes: Aspecte din viața agrară a comitatului Alba de Jos în perioada dualismului (1867-1918). Apulum XLIII/2 (2006)
Források
[szerkesztés]- Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv [1] PDF
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Lista monumentelor istorice: Județul Alba. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
.svg){kind=small}