1705
| 1705 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1705 |
| Ab urbe condita | 2458 |
| Bahái naptár | -139 – -138 |
| Berber naptár | 2655 |
| Bizánci naptár | 7213 – 7214 |
| Buddhista naptár | 2249 |
| Burmai naptár | 1067 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1697 – 1698 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1760 – 1761 |
| Shaka Samvat | 1627 – 1628 |
| Holocén naptár | 11705 |
| Iráni naptár | 1083 – 1084 |
| Japán naptár | 2365 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4401–4402 |
| Kopt naptár | 1421 – 1422 |
| Koreai naptár | 4038 |
| Muszlim naptár | 1116 – 1117 |
| Szeleukida naptár | 2016–2017 |
| Örmény naptár | 1154 ԹՎ ՌՃԾԴ |
| Thai szoláris naptár | 2248 |
| Zsidó naptár | 5465 – 5466 |
Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század
Évtizedek: 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek – 1710-es évek – 1720-as évek – 1730-as évek – 1740-es évek – 1750-es évek
Évek: 1700 – 1701 – 1702 – 1703 – 1704 – 1705 – 1706 – 1707 – 1708 – 1709 – 1710
Események
[szerkesztés]- január 1. – A császáriak átadják Szatmár várát a kurucoknak.[1]
- január 3. – A bécsi Udvari tanács intézkedik az állandó katonaság felállításának pénzügyi kérdéseiről (részpénz veretése), s tervbe veszi a gazdasági Tanács felállítását.[2]
- április 26. – Rákóczi elrendeli Szatmár várának lerombolását és az ecsedi erődítmények megerősítését. (A feladatok elvégzéséhez a környező vármegyéket rendelte ki a fejedelem.)[1]
- május 30. – Megjelenik a „Mercuris Hungaricus” kuruc újság első száma.[2]
- június 1. – Galambos Ferenc szatmári várkapitány a vár lerombolásával kapcsolatos „eligazításra” magához rendeli a vármegyék munkásainak vezetőit, s ezzel kezdetét veszi az erősség elbontása.[1]
- szeptember 12.–október 3. – Országgyűlés Szécsényben.[2]
- szeptember 20. – A szécsényi országgyűlésen a kurucok megalakítják az új kormányt.
- november 2. – Megindul a második dunántúli hadjárat.
- november 11. – II. Rákóczi Ferenc vereséget szenved a császári seregektől Zsibó mellett. (A kurucok kiszorultak Erdélyből, s több százan menekültek a közeli Moldvába.)[3]
- november 25. – A kurucok ostromzár alá veszik Esztergomot. (Az ostrom majd csak a következő évben veszi kezdetét.)
- november 27. – Rákóczi Ferenc fejedelem elfogatja Forgách Simon altábornagyot.
- december 13. – Bottyán János rajtaütésszerű támadásával megveri Hannibal Heistert Szentgotthárd mellett.
- december 15. – Erdélyi országgyűlést tartanak Segesvárott. (A kevés megjelent hűséget esküszik I. Józsefnek, és semmisnek nyilvánítja Rákóczi fejedelemmé választását.)[2]
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- január 24. – Farinelli, olasz kasztrált énekes († 1782)
- február 12. – Johann Elias Bach, német zeneszerző († 1755)
- szeptember 24. – Leopold Joseph von Daun a 18. század egyik sikeres hadvezére, Mária Terézia császárné katonai főtanácsadója, a hétéves háború második felében a császári haderő főparancsnoka († 1766)
- október 29. – Perliczy János Dániel magyar orvos († 1778)
Halálozások
[szerkesztés]- február 5. – Philipp Jacob Spener, német teológus, heraldikus, a német pietizmus megalapítója (* 1635)
- május 5. – I. Lipót, magyar király, német-római császár (* 1640)
- augusztus 16. – Jakob Bernoulli, svájci matematikus és fizikus (* 1654)
- szeptember 13. – Thököly Imre, erdélyi fejedelem (* 1657)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Oross András: Várrombolások a Rákóczi-szabadságharc idején. Szempontrendszer egy nagyobb összefoglaláshoz. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/4. sz., 1042. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ a b c d Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 264. p.
- ↑ Czigány István: A Rákóczi-szabadságharc és a közép- és kelet-európai hadi helyzet, 1703–1711. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/4. sz., 1024. oldal, ISSN 0017-6540
A Wikimédia Commons tartalmaz 1705 témájú médiaállományokat.