1708
| 1708 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1708 |
| Ab urbe condita | 2461 |
| Bahái naptár | -136 – -135 |
| Berber naptár | 2658 |
| Bizánci naptár | 7216 – 7217 |
| Buddhista naptár | 2252 |
| Burmai naptár | 1070 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1700 – 1701 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1763 – 1764 |
| Shaka Samvat | 1630 – 1631 |
| Holocén naptár | 11708 |
| Iráni naptár | 1086 – 1087 |
| Japán naptár | 2368 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4404–4405 |
| Kopt naptár | 1424 – 1425 |
| Koreai naptár | 4041 |
| Muszlim naptár | 1119 – 1120 |
| Szeleukida naptár | 2019–2020 |
| Örmény naptár | 1157 ԹՎ ՌՃԾԷ |
| Thai szoláris naptár | 2251 |
| Zsidó naptár | 5468 – 5469 |
Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század
Évtizedek: 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek – 1710-es évek – 1720-as évek – 1730-as évek – 1740-es évek – 1750-es évek
Évek: 1703 – 1704 – 1705 – 1706 – 1707 – 1708 – 1709 – 1710 – 1711 – 1712 – 1713
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- február 15. – Bornemissza János elfogja a magyarországi császári hadak főparancsnokát, gróf Starhemberg Miksa altábornagyot.[1]
- március 24. – II. Rákóczi Ferenc nemességet adományoz Esze Tamásnak és családjának.[1]
- július 5. – Velencében meghal az utolsó mantovai herceg, Ferdinánd Károly.[2]
- augusztus 3. – Viard és Pálffy seregei Trencsén mellett megverik II. Rákóczi Ferenc seregeit.[3]
- augusztus 24. – Pálffy elfoglalja Nyitrát.[1]
- augusztus 25. – Rákóczi hajdúvárosi kiváltságot ad Tarpának.[1]
- augusztus 28. – Ocskay László brigadéros lovasezrede átáll a császáriakhoz.[1]
- szeptember 2.– Béri Balogh Ádám győz Kölesdnél.[1]
- november 28. – A Rákóczi fejedelem által összehívott országgyűlés megkezdi tanácskozásait Sárospatakon. (A december 18-val záruló kuruc országgyűlés örökre felszabadítja a katonáskodó jobbágyokat és leszármazottaikat.)[1]
- december 18. – Sárospatakon kivégzik az árulóvá lett Bezerédj Imre brigadérost és Bottka Ádám alezredest.[1]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés].jpg)
- július – Károlyi Sándor kuruc tábornagy eredménytelenül ostromolja Kolozsvárt.[4]
- az év folyamán –
- Mányoki Ádám, Rákóczi udvari festője elkészíti a fejedelem első képét.[1]
- Bercsényi Miklós parancsot ad Léva várának felégetésére. (Egy évvel később a császáriak nekilálltak Léva sáncainak rendbe hozatalához.)[5]
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- augusztus 8. – Ifjabb Blázy János (Blasius János), evangélikus lelkész († 1773)
- szeptember 9. – Poul Egede, dán–norvég evangélikus misszionárius grönlandi hittérítő († 1789)
- szeptember 13. – Árvay Mihály, jezsuita tanár († 1750) († 1789)
- október 8. – Giuseppe Bardarini, jezsuita szerzetes, tanár († 1791)
- október 16. – Albrecht von Haller, svájci természettudós, botanikus, orvos, költő és filozófus († 1777)
- október 27. – Nádasdy Ferenc, magyar főnemes, császári tábornagy, horvát bán († 1783)
- december 8. – I. Ferenc, német-római császár, Mária Terézia férje († 1765)
Halálozások
[szerkesztés]- február 7. – Aspremont Ferdinánd, Rákóczi Julianna férje (* 1643)
- május 14. – Idősebb Csécsi János, sárospataki református tanár, költő (* 1650)
- május 27. – Esze Tamás, kuruc brigadéros (* 1666?)
- június 4. – Brajkovics Márton, magyar katolikus főpap (* 1664 körül)
- október 21. – Petrőczy Kata Szidónia, az első jelentős magyar költőnő (* 1658/1659)
- november 15. – Bánffy György, Habsburg-párti erdélyi gubernátor (* 1661)
- november 29. – Bellusi István, magyar jezsuita rendi szerzetes, tanár (* 1668)
- december 12. – Berzeviczy György, jezsuita rendi tanár, bölcselet- és teológusdoktor (* 1657)
- december 23. – Aachs Mihály (magyarosan Ács Mihály), evangélikus prédikátor (* 1631)
- december 25. – Domokos Ferenc, kuruc brigadéros (* 17. sz. közepe)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 267. p.
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 10. köt., GÉP-GYÓ, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6804-1, 168. oldal
- ↑ Czigány István: A Rákóczi-szabadságharc és a közép- és kelet-európai hadi helyzet, 1703–1711. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/4. sz., 1026. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ Erdély rövid története. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1993. 2. kiadás. 679. o. ISBN 963 05 5959 5
- ↑ Oross András: Várrombolások a Rákóczi-szabadságharc idején. Szempontrendszer egy nagyobb összefoglaláshoz. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/4. sz., 1045. oldal, ISSN 0017-6540
A Wikimédia Commons tartalmaz 1708 témájú médiaállományokat.