1706
Megjelenés
1706 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1706 |
Ab urbe condita | 2459 |
Bahái naptár | -138 – -137 |
Berber naptár | 2656 |
Bizánci naptár | 7214 – 7215 |
Buddhista naptár | 2250 |
Burmai naptár | 1068 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1698 – 1699 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1761 – 1762 |
Shaka Samvat | 1628 – 1629 |
Holocén naptár | 11706 |
Iráni naptár | 1084 – 1085 |
Japán naptár | 2366 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4402–4403 |
Kopt naptár | 1422 – 1423 |
Koreai naptár | 4039 |
Muszlim naptár | 1117 – 1118 |
Szeleukida naptár | 2017–2018 |
Örmény naptár | 1155 ԹՎ ՌՃԾԵ |
Thai szoláris naptár | 2249 |
Zsidó naptár | 5466 – 5467 |
Évszázadok: 17. század – 18. század – 19. század
Évtizedek: 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek – 1710-es évek – 1720-as évek – 1730-as évek – 1740-es évek – 1750-es évek
Évek: 1701 – 1702 – 1703 – 1704 – 1705 – 1706 – 1707 – 1708 – 1709 – 1710 – 1711
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- február 10. – A kurucok megostromolják az előző évben ostromzár alá vont Esztergomot, de a császáriak visszaverik őket.
- március 8. – A huszti országgyűlésen kimondják az Erdélyi Fejedelemség önállóságát[1]
- május 10. – II. Rákóczi Ferenc pátensben elrendeli, hogy a török kereskedők csak Debrecenig és Kecskemétig közlekedhetnek az országban.[2]
- június 13.–július 22. – Nagyszombati béketárgyalások Rákóczi és a bécsi udvar között.[3]
- június 30. – Erdélyért cserébe I. József német birodalmi fejedelemséget ajánl föl Rákóczinak, aki ezt visszautasítja.[2]
- július 30. – Rákóczi Érsekújvárról kiáltványban értesítette a nemzetet a békealku eredménytelenségéről.[4]
- augusztus 5. – Megkezdődik Rákóczi őszi hadjárata.[2]
- szeptember 7. – A Savoyai Jenő vezette seregek győzelmet aratnak a franciák fölött az észak-itáliai fronton, Turinnál.[5]
- szeptember 15. – I. József megerősíti a szerbek valamennyi korábbi kiváltságlevelét.[6]
- szeptember 16. – Rákóczi beveszi Esztergomot, ami október 9-től ismét a császáriaké.[2]
- szeptember 23. – Savoyai Jenő seregei visszafoglalják a franciáktól Milánót.[5]
- szeptember 29.–október 11. – Esze Tamás megvédi Kassát.[2]
- október 9. – Rákóczi Pekry Lőrinc tábornokot utasítja, hogy erdélyben készítse elő a nemességre is kiterjedő közadózás bevezetését.[2]
- november 5. – Az egervári ütközet.[2]
- december 9. – Apja, II. Péter halálával V. János kerül a portugál trónra.[7]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- március–április – Rákóczi közvetlen utasítására Károlyi Sándor leromboltatja Belényes várát.[8]
- az év folyamán –
- Savoyai Jenő legyőzi a franciákat, akik kivonulnak Piemontból.
- I. József megerősíti a horvát rendek kiváltságát.
- A kurucoké a Dunántúl, az őszi hadjárattal Erdélyből is kiszorítják a császáriakat.
- I. József császár Bécsben a város kezelésében álló bankot állít fel.
- Rákóczi fejedelem Munkácson posztógyártó manufaktúrát hoz létre.[9]
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- január 17. – Benjamin Franklin, amerikai politikus, természettudós († 1790)
- január 28. – John Baskerville, brit betűöntő és nyomdász († 1775)
- február 14. – Bahil Mátyás, evangélikus lelkész († 1761)
- május 17. – Andreas Felix von Oefele német történész, teológus és könyvtáros († 1780)
- október 18. – Baldassare Galuppi, itáliai karmester, zeneszerző († 1785)
Halálozások
[szerkesztés]- március 3. – Johann Pachelbel, német zeneszerző, orgonista (* 1653)
- december 9. – II. Péter portugál király (* 1648)
- december 28. – Pierre Bayle, francia író, filozófus (* 1647)
Európai időjárás
[szerkesztés]Júniustól augusztusig nagyon meleg idő elejéig, mérsékelt szárazsági hatások, korai szüret, bőséges, édes bor.[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ II. Rákóczi Ferenc fejedelemsége. In Erdély története. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1986. ISBN 963 05 4203 X
- ↑ a b c d e f g Buskó András: Ezeréves kapcsolatok: Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Budapest: Lengyel-Magyar Baráti Kör. 2002. 266. o.
- ↑ Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme. Budapest: Arcanum. 2001. ISBN 963 86118 7 1
- ↑ Esze Tamás: A Mercurius-kérdés revíziója. Magyar Könyvszemle, LVII. évf. 1/4. sz. (1953)
- ↑ a b Vatai Gábor: A Nagy Koalíció és a Habsburg érdekérvényesítés. Hadtörténelmi Közlemények, CXXVIII. évf. 1. sz. (2015) 3. o. ISSN 0017-6540
- ↑ Farkas Ildikó: Kronológia, 1690–1707. História, 4. sz. (2010) 29. o.
- ↑ Britannica Hungarica nagylexikon 13. (Improvizáció–Jókai Anna). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2013. 284. o. ISBN 978-963-09-6807-2
- ↑ Oross András: Várrombolások a Rákóczi-szabadságharc idején. Szempontrendszer egy nagyobb összefoglaláshoz. Hadtörténelmi Közlemények, CXXIV. évf. 4. sz. (2011) 1045. o. ISSN 0017-6540
- ↑ Endrei Walter, Makkai László: Az első főúri textilmanufakturák Magyarországon. Történelmi Szemle, XIII. évf. 3. sz. (1970) 327–328. o.
- ↑ Klíma 445. o.
Források
[szerkesztés]- ↑ Klíma: Christian Pfister – Heinz Wanner: Klíma és társadalom Európában: Az utolsó ezer év. Budapest: Osiris. 2024. = osiris társadalomtudományi könyvtár, ISBN 978 963 276 506 8
A Wikimédia Commons tartalmaz 1706 témájú médiaállományokat.