Kisesküllő
Kisesküllő (Așchileu Mic) | |
Látkép középütt a fatemplommal, baloldalt a református, jobboldalt az új ortodox templommal | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Esküllő |
Rang | falu |
Községközpont | Nagyesküllő |
Irányítószám | 407047 |
SIRUTA-kód | 55794 |
Népesség | |
Népesség | 299 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 18 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 397 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 59′ 07″, k. h. 23° 26′ 16″46.985173°N 23.437778°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 07″, k. h. 23° 26′ 16″46.985173°N 23.437778°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisesküllő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisesküllő (románul: Așchileu Mic) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Kolozsvártól 36 kilométerre északnyugatra, a Borsa-patak mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]Először 1320-ban Kyseskuleu alakban említették. A 13. században a Zsombor nemzetség, később a 19. századig főként a Sombori/Zsombory család birtoka volt. A 18. században román jobbágyok mellett református vallású kisnemesek is lakták. A református egyház 1766-ban, Nagyesküllővel együtt 56 férfit és 44 asszonyt számlált. 1782–94-ben építettek maguknak templomot, amely azonban 1840-ben leégett, és a gyülekezet a továbbiakban filiát alkotott. Mai templomukat 1894-ben emelték. A falu 1876-ig Doboka vármegyéhez tartozott, amikor Kolozs vármegyéhez csatolták.
1880-ban 599 lakosából 498 volt román, 77 magyar és 24 cigány anyanyelvű; 512 görögkatolikus, 62 református és 22 zsidó vallású.
2002-ben 403 lakosából 299 volt román, 71 cigány és 33 magyar nemzetiségű; 367 ortodox és 32 református vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- Az 1801-ben, Iuon Milronean által épített volt görögkatolikus, jelenleg ortodox fatemplom a faépítészet legérettebb és egyik legszebb példája az egykori Kolozs vármegyében. Belső festését 1806-ban Ioan Pop, majd 1843-ban Simon Mărtișan készítette. A templom elé Teodor Bârsan barcánfalvi fafaragó állított máramarosi kaput, fedelét pedig 2003-ban rozávlyai ácsok zsindelyezték újra.
Képek
[szerkesztés]-
Görögkatolikus fatemplom
-
Református templom
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Szinte Gábor: Az erdélyi román fatemplomok (részletek)