Barcánfalva
A településen világörökségi helyszín található |
Barcánfalva (Bârsana) | |
A barcánfalvi fatemplom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Máramaros |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Barcánfalva |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 437035 |
Körzethívószám | 0262 |
SIRUTA-kód | 107323 |
Népesség | |
Népesség | 3557 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Népsűrűség | 51,75 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 68,73 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 48′ 54″, k. h. 24° 03′ 35″47.815000°N 24.059722°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 54″, k. h. 24° 03′ 35″47.815000°N 24.059722°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Barcánfalva témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Barcánfalva (románul Bârsana, szlovákul Barcanová) falu Romániában Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Máramarosszigettől 23 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]Barcánfalva (Szurdok) az Iza völgyében a 14. század elején keletkezett.
Nevét 1326-ban említették először az oklevelekben Zurduky néven.
1390-ben Barzanfalua, 1442-ben Barchanfalwa, 1487-ben Baarzan, 1488-ban Borschanfalwa néven írták.
Szurdok birtokot minden királyi jövedelmével együtt 1326-ban adta Károly Róbert király Stan fia Stanislaus kenéznek, akit Barcánnak (Borzan) is neveztek.
1346-ban és 1408-ban Stanislaus, vagy más néven Borzan utódai: Rad és fivérei és unokái az adományt átíratják.
1910-ben 3362 lakosából 2795 román és 504 német volt.
A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Suhatagi járásához tartozott.
1992-ben társközségeivel együtt 6968 lakosából 6961 román és 3 magyar volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- A falu ortodox fatemploma 1720 körül épült, egyike a Máramaros fatemplomai néven a világörökség listájára felvett nyolc építménynek.
- A falu végén áll az új kolostor, 1993-ban épített 62 m magas tornya ma a második legmagasabb fatorony egész Európában.
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Máramaros megye