Kővárgara
Megjelenés
Kővárgara (Valea Chioarului) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Kővárgara |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 437370 |
Körzethívószám | 0262 |
SIRUTA-kód | 109363 |
Népesség | |
Népesség | 632 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 4 |
Népsűrűség | 7,99 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 79,08 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 25′ 47″, k. h. 23° 29′ 05″47.429685°N 23.484762°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 47″, k. h. 23° 29′ 05″47.429685°N 23.484762°E | |
Kővárgara weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kővárgara témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kővárgara falu Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Máramaros megye nyugati részén, Nagysomkúttól délre fekvő település.
Története
[szerkesztés]A település és környéke már a bronzkorban lakott hely volt. Környékén gyakran találtak e korból való leleteket.
Nevét a 14. század elején Guara-ként írták, és mindig a kővári uradalomhoz tartozott.
A 20. század elején nagyobb birtokosa nem volt.
A trianoni békeszerződés előtt a település Szatmár megyéhez, és a Somkúti járáshoz tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus, utóbb ortodox templom – 1858-ban épült.
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.