Bába (település)
Bába (Baba) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Karulyfalva |
Rang | falu |
Községközpont | Karulyfalva (Coroieni) |
Irányítószám | 437127 |
SIRUTA-kód | 107886 |
Népesség | |
Népesség | 347 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 295 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 20′ 25″, k. h. 23° 44′ 44″47.340268°N 23.745611°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 25″, k. h. 23° 44′ 44″47.340268°N 23.745611°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bába (Baba), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Magyarlápostól délnyugatra, Déstől északnyugatra, a Bába-patak mellett, Kisborszó, Drágosfalva és Blenkemező közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Bába nevét 1357-ben említette először oklevél Babapataka néven. 1405-ben Baba, 1579-ben Babapataka, 1663-ban Babafalva, 1808-ban és 1913-ban Bába néven írták.
Bába Csicsó vára jobbágyfaluja volt.
1405-ben a Bánffy család, 1467-ben pedig a Szerdahelyiek birtoka volt.
1478-ban Babafalwa birtokosai a Pok nemzetséghez tartozó meggyesaljai Móricok voltak a család kihaltáig.
1793 Rhédey Ádám és Wesselényi Farkas volt a település birtokosa.
A 14-18. században lakossága mészégetéssel foglalkozott.
1910-ben 669 lakosából 14 magyar, 40 német, 586 román volt. Ebből 15 görögkatolikus, 600 görögkeleti ortodox, 49 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti ortodox fatemploma - a 17. századból való.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.