Alsószőcs
Alsószőcs (Suciu de Jos) | |
Alsószőcs | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Felsőszőcs |
Rang | falu |
Községközpont | Felsőszőcs (Suciu de Sus) |
Irányítószám | 437318 |
SIRUTA-kód | 109087 |
Népesség | |
Népesség | 948 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 26′ 45″, k. h. 23° 58′ 57″47.445844°N 23.982500°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 45″, k. h. 23° 58′ 57″47.445844°N 23.982500°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alsószőcs (Suciu de Jos), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Magyarlápostól keletre, a Láposba ömlő Szőcs-patak jobb partján fekvő település.
Története
[szerkesztés]Alsószőcs, Szőcs nevét 1325-ben már említette oklevél p. Zuchtu néven.
1335-ben Sculthu, 1381-ben Zeuchud, 1500-ban Alsozewch, 1733-ban Also-Sucs, 1750-ben Alsó Szőcs, 1808-ban Szöcs (Alsó-), Sucsul de dzsosz, 1913-ban Alsószőcs néven írták.
'Alsószőcs Bánffy-birtok volt és Csicsó vár tartozéka.
1500-ban Alsosczewch Josziplápos tartozéka, a Bánffyak örökös birtoka, akik Alsószőcs felét István moldovai vajdának és fiának: Bogdánnak adták el.
1594-ben Szamosújvárhoz tartozó fejedelmi birtok volt. A 17-18. században a Tholdalagi, Macskási, Bethlen, Kemény, Wesselényi és Apor családok birtoka volt. 1910-ben 1215 lakosából 8 magyar, 39 német, 1157 román volt. Ebből 491 görögkatolikus, 678 görögkeleti ortodox, 40 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.