Láposdebrek
Láposdebrek (Dobricul Lăpușului) | |
Az Élet kereke (Radu Munteanu falfestménye a láposdebreki Szent Arkangyalok fatemplomban) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Rang | falu |
Községközpont | Magyarlápos város |
Irányítószám | 435605 |
SIRUTA-kód | 106871 |
Népesség | |
Népesség | 299 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 23° 54′ 29″47.497484°N 23.908006°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 51″, k. h. 23° 54′ 29″47.497484°N 23.908006°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Láposdebrek témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Láposdebrek (románul: Dobricul Lăpușului) falu Romániában, Erdélyben, Máramaros megyében, a Lápos-vidéken.
Fekvése
[szerkesztés]Magyarlápostól öt kilométerre északkeletre, 4-500 méteres hegyek között elterülő patakvölgyben fekszik.
Története
[szerkesztés]A 16. század első felében települt, román lakossággal. 1548-ban Debrek, 1627-ben Oláh-Debrik, 1679-ben Dobrik, 1750-ben Lápos-Debrek, 1829-ben Nagy, máskép Lápos-Debrek néven írták. Kezdetben Csicsó várához tartozott. Báthory Zsigmond 1584-ben, szűk és terméketlen határa miatt lakóit felmentette a harmincad megfizetése alól. Jobbágyfalu volt. Legnagyobb birtokosa a 17. század első felében a cegei Wass, majd 1656 és 1729 között a Keresztesi család. A fiskus szamosújvári uradalmának itteni részét 1780-ban, ötven évre Teleki Ádám kapta zálogba. 1780 körül jött létre görögkatolikus egyháza. 1786-ban Teleki Ádám 85 jobbágycsaládot, 1820-ban Teleki Anna 52, Teleki László 26 telket bírt a faluban. Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott.
1900-ban 559 lakosából 544 volt román anyanyelvű; 284 ortodox, 259 görögkatolikus és 15 zsidó vallású.
2002-ben 451 román nemzetiségű lakosából 449 volt ortodox vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- A Istenszülő bevezetése a templomba-fatemplom 1701-ben épült. Belső festményeit stiláris jegyek alapján a nemesbudafalvi Radu Munteanunak tulajdonítják.
- A Szent arkangyalok (a volt görögkatolikus) fatemplom a 18. század legvégén épült. Belsejét szintén Radu Munteanu festette ki. Pronaoszának képei a mennyezeten az Jelenések könyve jeleneteit ábrázolják, a déli és az északi falon látható az utolsó ítélet. Ennek érdekes részlete az Élet kereke, küllői közt a húsz, negyven, hatvan és nyolcvanéves kor jelképével.
Képek
[szerkesztés]-
A Mária bemutatása a templomban fatemplom
-
Falfestményei
-
A Szent Arkangyalok fatemplom
-
Falfestményei
-
Láposdebrek környéke 1769-1773 között
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája IV.: A vármegye községeinek részletes története (Hagymás–Lápos). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901.
- Marius Porumb: Dicționar de pictură veche românească din Transilvania. București, 1998