Ugrás a tartalomhoz

Durusa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Durusa (Durușa, Dursdorf)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségKővárgara
Rangfalu
KözségközpontKővárgara
Irányítószám437372
SIRUTA-kód109381
Népesség
Népesség69 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 24′ 46″, k. h. 23° 27′ 53″47.412914°N 23.464734°EKoordináták: é. sz. 47° 24′ 46″, k. h. 23° 27′ 53″47.412914°N 23.464734°E
SablonWikidataSegítség

Durusa (Durușa), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szilágycsehtől keletre, Nagysomkúttól délre, Nagykörtvélyes, Kővárgara és Kőváralja közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Durusa nevét 1733-ban említette először oklevél Durussa néven. 1750-ben Durusa, 1760–1762 között Durusa seu Duruse, 1808-ban Darussa, Dursdorf, Durussu, 1888-ban és 1913-ban Durusa néven írták.

A falu egykor Kővárvidékhez tartozott. A 13-14. században a Drágfiak birtoka volt, majd azoknak kihalta után kincstári birtok, a magyar király vagy az erdélyi fejedelem kezén. A 16-17. században a gróf Telekiek kapták meg s ők voltak földesurai 1848-ig.

1910-ben 203 lakosából 2 német, 200 román volt. Ebből 200 görögkatolikus, 3 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Nagysomkúti járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma 1898-ban épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.