Boérfalva
| Boérfalva (Boiereni) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarlápos város |
| Irányítószám | 435601 |
| SIRUTA-kód | 106835 |
| Népesség | |
| Népesség | 252 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 23′ 20″, k. h. 23° 55′ 50″47.388859°N 23.930483°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 20″, k. h. 23° 55′ 50″47.388859°N 23.930483°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Boérfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Boérfalva (románul: Boiereni) falu Romániában, Erdélyben, Máramaros megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Magyarlápostól tíz kilométerre délkeletre fekvő hegyvidéki település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét Boér nevű kenézéről kapta. Birtokosa 1590-ben boérfalvi nemes Boér István, Lápos-vidék tiszttartója volt. Először 1584-ben, Boierfalwa néven említették.
Története
[szerkesztés]1553 és 1584 között települt román lakossággal. Báthory Kristóf, majd Báthory Zsigmond határának szűk és terméketlen volta miatt felmentette a harmincad megfizetése alól. A 17. század elején elpusztult, majd újratelepült. Lakói részt vettek a fejedelmek háborúiban, amiért II. Rákóczi György és I. Apafi Mihály több helybeli családot (Mány, Timbus, Pap, Bojér, Rogozán, Stefán, Fodor, Petrucz, Lupán) megnemesített. 1659-ben még 31 jobbágy és 19 puskás vagy szabados családfőt írtak össze benne, 1838-ban már hat adómentes és 95 adózó román nemes lakta, akik közül egy sem tudott írni. Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott.
1900-ban 932 lakosa közül 899 volt román és 33 német (jiddis) anyanyelvű; 817 görögkatolikus, 82 ortodox és 33 zsidó vallású.
2002-ben 452 román nemzetiségű lakosa közül 401 volt ortodox és 51 görögkatolikus vallású.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szent arkangyalok görögkatolikus fatemplom 1782-ben épült.
- A Szent Miklós ortodox fatemplom 1815-ben épült.
- A falutól keletre a Rohiița ortodox kolostort 1985–86-ban kezdték el építeni a hegyek között, és 1994-ben vált önállóvá. A hagyomány szerint 1762-ben már létezett itt egy remetekolostor, amelyet akkor Buccow tábornok parancsára leromboltak. Három szerzetese éppen messze földön járt adományt gyűjteni, és amikor visszatérve látták, hogy a boérfalviak felsőbb parancsra széthordták otthonukat, megátkozták a falut. A kolostor egykori helyén 1904-ben állítottak kőkeresztet.
Források
[szerkesztés]- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája II.: A vármegye községeinek részletes története (Alparét–Décse). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900.
- mariosolomon.tripod.com
Jegyzetek
[szerkesztés]Képek
[szerkesztés]-
A görögkatolikus fatemplom -
Az ortodox fatemplom
.JPG)
.JPG)
Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}