Ugrás a tartalomhoz

Erzsébetbánya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erzsébetbánya (Băiuț)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségErzsébetbánya
Rangközségközpont
Irányítószám437025
Körzethívószám+40 x62[1]
SIRUTA-kód107163
Népesség
Népesség1270 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság796
Földrajzi adatok
Tszf. magasság590 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 36′ 50″, k. h. 23° 59′ 51″47.613889°N 23.997500°EKoordináták: é. sz. 47° 36′ 50″, k. h. 23° 59′ 51″47.613889°N 23.997500°E
Erzsébetbánya weboldala
SablonWikidataSegítség

Erzsébetbánya (románul: Băiuț) falu Romániában, Erdélyben, Máramaros megyében.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét Szilágyi Erzsébetnek, Hunyadi János feleségének tiszteletére kapta, akinek a birtokában volt egy ideig az itteni aranybánya.

Földrajz

[szerkesztés]

Erzsébetbánya a Lápos-hegységben, a Lápos folyó forrásvidékén, egy völgyben helyezkedik el. Magyarlápostól 30 km-re északkeletre és Nagybányától 80 km-re keletre található.

A falu éghajlata hegyvidéki jellegű. Ki van téve a nyugatról fújó szeleknek és a gyakori esőzéseknek. A településen mért évi átlaghőmérséklet 6,5 °C. Januárban a hőmérséklet –10 és –6 °C között mozog, a júniusi átlaghőmérséklet pedig 16–18 °C között mozog. A legmagasabb hőmérsékletet 1939. július 23-án mérték, ekkor 38,5 °C volt, a leghidegebb hőmérsékletet pedig 1929. február 11-én, ekkor –30,5 °C volt.

Története

[szerkesztés]

Területén már a felső paleolitikumtól kezdve laknak emberek. A bronzkorban területén megjelennek a dákok, ők kezdik meg az arany bányászását, amelyet a rómaiak a dákok leigázása után folytattak.

Erzsébetbánya először 1630-ban van megemlítve, Lapos-banya néven.

1910-ben 1295 lakosából 1050 magyar, 220 román, 20 német, 5 egyéb nemzetiségű volt.

A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.

A 2002-es népszámláláskor 1729 lakosa közül 923 fő (53,4%) román, 796 (46,0%) magyar, 8 (0,5%) német, 1 (0,06%) zsidó és 1 (0,06%) ukrán volt.

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt volt plébános Bokor Sándor, a kommunizmus alatti egyházüldözés vértanúja.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.

Források

[szerkesztés]