Magyarmacskás
| Magyarmacskás (Măcicașu) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Kajántó |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kajántó |
| Irányítószám | 407208 |
| SIRUTA-kód | 57029 |
| Népesség | |
| Népesség | 210 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 46 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 435 m |
| Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 53′ 25″, k. h. 23° 34′ 07″46.890397°N 23.568545°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 25″, k. h. 23° 34′ 07″46.890397°N 23.568545°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Magyarmacskás település Romániában, Kolozs megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Kolozsvártól északnyugatra, Szentmártonmacskás szomszédjában fekvő település.
Története
[szerkesztés]Árpád-kori település, nevét az oklevelek 1283-ban említették először Machkás néven.
1307-ben inferior Machkás elnevezéssel fordult elő az oklevelekben.
1310-ben Machkás néven írták nevét és ekkor már megnevezték Szent Márton-templomát is, mely a mai Szentmártonmacskással közös templom volt és a két falut egymástól csak egy patak választotta el, s mindkét falut a közös templom után nevezték akkor 'Szentmártonmacskás-nak.
1332-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, és ekkor Lőrinc nevű papja is említve volt.
1334-ben Pál nevű papja 2 garas pápai tizedet fizetett.
1474-ben a Szucsáki család, Szucsáki Sandrin birtoka volt.
1504-ben Mérai Almádi Márton szerezte meg Csepegőmacskási néhai Almádi Mihály fia Mátétól.
1667-ben nevét már Alsómachás néven említették, valószínűleg ekkortájt válhatott két részre a falu: Alsó- és Felsőmacskásra.
1895-ben a régi Szentmárton templomot lebontották és újat építettek helyette.
A falunak nevet adó Szentmárton templom Magyarmacskás területén állt, s a két falu közösen használta. Középkori lakói katolikusok voltak, azonban a Reformáció idején reformátusokká lettek.
Magyarmacskás a trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Kolozsvári járásához tartozott.
1910-ben 617 lakosából 174 magyar, 443 román volt. Ebből 16 római katolikus, 449 görögkatolikus, 140 református volt.
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Kolozs vármegye
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}