Pápai tizedjegyzék

A Magyar Királyság plébániasűrűsége 1330 körül

Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék. Fizetett pápai tized településenként

A pápai tizedjegyzék a pápai adószedők által készített jegyzőkönyveket tartalmazza, melyek feltüntetik a helységet, a pap nevét és a pápai tizedként fizetett összegeket. 1332–1337 között készült, ez az első máig megmaradt olyan országos összeírás, amely a győri, a Diakóváron székelő boszniai és a Brassóban székelő kun püspökség kivételével Magyarország összes plébániáit felsorolja. E felsorolások közül a váradi egyházmegye a legteljesebb.

Az oklevelek helynevei alapján az említett falvak a 13. században már léteztek. Ezen oklevelek egyháztörténeti, gazdasági, földrajzi szempontból is felbecsülhetetlen dokumentumok, melyekből megismerhetjük az egyes egyházmegyék esperességeit, plébániáit, plébánosainak nevét, és az általuk fizetett tizedet, melynek mennyiségéből következtetni lehet a plébános jövedelmének nagyságára és a plébánia népességére is. Az évszázadok során hazánkban elpusztult nagy oklevélmennyiség miatt számos helység neve e tizedjegyzékben szerepel először. E oklevelek források a települések nevének eredetére és a 14. század nemzetségi viszonyaira is, mivel azonban ezeket az okleveleket többnyire idegen adószedők állították össze, a magyar helyneveket hallás után, sokszor a fölismerhetetlenségig elferdítve jegyezték le.

Források

• Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején: A pápai tizedjegyzék alapján feltüntetve I. Budapest: Históriaantik Könyvesház. 2010.  
• Magyar katolikus lexikon.  
• Kristó Gyula. Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék és az erdélyi románság létszáma, Acta Historica (magyar nyelven) (1986) 
• Hegyi Géza. A pápai tizedjegyzék tévesen azonosított székelyföldi helynevei (2012) 
• F. Romhányi Beatrix (2019. december 2.). „Gondolatok a 14. századi pápai tizedjegyzék ürügyén” (magyar nyelven). Történelmi szemle, Kiadó: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet.