Nagyfeketepatak
Nagyfeketepatak (Valea Crișului) | |
Nagyfeketepatak görögkeleti ortodox fatemploma | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Barátka |
Rang | falu |
Községközpont | Barátka |
Irányítószám | 417086 |
SIRUTA-kód | 27748 |
Népesség | |
Népesség | 414 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 57′ 04″, k. h. 22° 38′ 37″46.950976°N 22.643720°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 04″, k. h. 22° 38′ 37″46.950976°N 22.643720°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyfeketepatak témájú médiaállományokat. | |
Nagyfeketepatak (románul: Valea Crișului, németül: Klein Bernau), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Réz-hegység alatt, a Király-hágó déli részén, Csucsától nyugatra, a Sebes-Körös jobb partja közelében fekvő település.
Története
[szerkesztés]Nagyfeketepatak nevét 1392-ben említette először oklevél Nagypatak néven.
1406-ban p. walachalis Feketepathak, 1808-ban Feketepatak, Valeanyegra ~ Valenyegra, 1913-ban Nagyfeketepatak néven írták.
A 19. század elején gróf Batthyány József volt a földesura, a 20. század elején pedig gróf Bethlen Aladár volt itt a nagyobb birtokos.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Bihar vármegyében, gr. Batthyányi József élesdi uradalmában, 280 óhitű lakossal, anyatemplommal, 23 4/8 urbéri telekel, kősziklás sovány határral.
Az 1878-ban végzett kutatások alkalmával a környék hegyeiben itt gazdag kőszéntelepekre bukkantak.
1910-ben 665 lakosából 16 magyar, 636 román volt. Ebből 639 görögkeleti ortodox, 15 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye élesdi járásához tartozott.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.