Ugrás a tartalomhoz

Kőalja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kőalja (Subpiatră)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségCécke
Rangfalu
KözségközpontCécke
Irányítószám417607
SIRUTA-kód31903
Népesség
Népesség598 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 01′ 31″, k. h. 22° 18′ 26″47.025381°N 22.307271°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 31″, k. h. 22° 18′ 26″47.025381°N 22.307271°E
SablonWikidataSegítség

Kőalja (Subpiatră), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Réz-hegység alatt, a nagyvárad–kolozsvári vasútvonal közelében, Élesdtől délnyugatra fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Kőalja nevét 1552-ben említette először oklevél Kwallya néven. 1561-ben Kewallya, 1692-ben Kő-Alya, 1808-ban Kőallya, Szuptpiátra, 1913-ban Kőalja néven írták.

A 15. században a Czibak család birtoka volt. 1563-ban a Czibakok kihalta után a Mágócsy, majd a sövényházi Móricz családra szállt. Az 1800-as évek első felében a Beöthy családé, a 20. század elején pedig Zathureczky István volt itt a nagyobb birtokos. Hegyeiben nagyarányú mészégetés folyt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kőalja, románul Subtyátra. Lakja 332 óhitü, anyatemplommal. Határa 3120 hold, ... Van két patakja, mészhegye, mellyből mész égettetik... Birja Beöthy Zsigmond.”

1910-ben 432 lakosából 298 magyar, 133 román volt. Ebből 424 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.

Ortodox fatemplomát az Élesd melletti Szent Illés-kolostorba költöztették át.

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.