1950-es megyerendezés

Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt. Fő célja a szovjet mintára kialakítandó tanácsok számára alkalmas kereteket biztosító közigazgatási területi egységeknek a létrehozása volt. Ezzel összhangban minden mai megyét érintett, hasonló méretű módosításra korábban nemigen volt példa.

A rendezés eredményeként az ország a korábbi 25 megye és 14 törvényhatósági jogú város helyett 19 megyére és Budapestre oszlott, vagyis e közigazgatási területi egységek száma mintegy a felére csökkent. Emellett az új beosztás mind területi, mind népességi szempontból kiegyenlítettebb volt az addiginál.

A második világháborút követően az 1945-ös megyerendezés során kisebb-nagyobb módosítások történtek a megyei beosztásban. Ezek egy részét a magyar államterület újbóli megváltozása tette elkerülhetetlenné, és lényegében az 1938 előtti állapot visszaállítását jelentették, más részük már reformelemeket is tartalmazott a történelmileg kialakult megyehatárok legkirívóbb észszerűtlenségeinek megszüntetésére, viszont e döntések egy részének tényleges végrehajtására nem került sor. Ezek a változtatások azonban továbbra sem léptek túl a legszükségesebb mértéken, és az így kialakult megyebeosztást még mindig alkalmatlannak vélték a tanácsrendszer bevezetésére. Ezért került sor a teljes körű átalakításra 1950 folyamán.

A rendezés előtti megyebeosztás

Bővebben: Magyarország megyéi (1945–1950)

1949 végén Magyarország 25 megyére és 14 törvényhatósági jogú városra oszlott. A megyei beosztás nagyjából megegyezett az 1938-ban érvényben lévővel, azonban a háború utáni években néhány módosításra is sor került. Az alkotmány hatályba lépésével a korábbi vármegye megjelölés 1949. augusztus 20-ától megszűnt.

A megyerendezés jogszabályi keretei

Az 1950-es megyerendezést egy sor jogszabály együttesen valósította meg.

1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról

Az Alkotmány határozta meg az ország területi tagozódásának alapelveit és előírta, hogy a területi beosztás részleteiről a minisztertanács dönt.

1949. évi XXVI. törvény

A Budapest területének új megállapításáról szóló törvény alapján Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye egy része (7 megyei város és 16 nagyközség) a főváros részévé vált, így létrejött Nagy-Budapest.

4.343/1949. (XII.14.) M.T. számú rendelet

Az Alkotmány felhatalmazása alapján a minisztertanács e rendeletben határozta meg az új megyék nevét, székhelyét és területét, egyúttal felhatalmazta a belügyminisztert a végrehajtás további részleteinek és az új beosztás hatálybalépése napjának meghatározására.

5.201/4/II–1/1950. (I.29.) B.M. számú rendelet
5.201/11/II–1/1950. (III.12.) B.M. számú rendelet

A belügyminiszter e két rendeletben hajtotta végre a minisztertanács által ráruházott feladatokat. Az elsőben tíz, az utóbbiban kilenc új megye megalakításáról intézkedett, február 1-jei, illetve március 16-ai hatályba lépéssel. E jogszabályok rendelkeztek a megyék között átcsatolt települések járási és jegyzőségi beosztásáról is, továbbá néhány esetben járások megszüntetéséről, létrehozásáról vagy székhelyének megváltoztatásáról.

1950. évi I. törvény a helyi tanácsokról

E törvény határozta meg az államhatalom új szerveinek működési és szervezeti rendjét. E törvény írta elő, hogy Budapest városi tanácsa a megyei tanácsokkal egy tekintet alá esik.

Megyeszékhelyek a rendezés előtt és után

A rendezés előtt és után összesen 30 település töltött be megyeszékhely szerepkört. A rendezés során az addigi 25 megyeszékhely közül 11 elveszítette ezt a szerepét (Baja, Balassagyarmat, Berettyóújfalu, Esztergom, Gyula, Makó, Mátészalka, Sátoraljaújhely, Sopron, Szentes, Szikszó), 5 város pedig ekkor szerezte meg (Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Salgótarján, Tatabánya).

1950 előtt mindig voltak olyan megyeszékhelyek Magyarországon, melyeknek nem volt városi címe, közvetlenül a rendezés előtt három (Berettyóújfalu, Mátészalka, Szikszó). 1950-ben jött létre először olyan a helyzet, hogy valamennyi megye székhelye városban volt.

Meg kell még jegyezni, hogy a törvényhatósági jogú városok és a mai megyeszékhelyek közül egyedül Szeged nem szerepel a felsorolásban, ugyanis nem volt megyeszékhely se a rendezés előtt, se közvetlenül utána. Csongrád megye székhelye 1950-ig Szentes volt, 1950-1962 között pedig Hódmezővásárhely, Szeged csupán ekkor vette át e szerepet.

Székhely	Jogállás	A rendezés előtt	A rendezés után
Baja	törvényhatósági jogú város	Bács-Bodrog megye székhelye 1921-től 1941-ig 1944-től 1950-ig	nem megyeszékhely
Balassagyarmat	megyei város	Nógrád-Hont megye székhelye 1923-tól 1938-ig 1945-től 1950-ig	nem megyeszékhely
Békéscsaba	törvényhatósági jogú város	nem megyeszékhely	Békés megye székhelye 1950-től
Berettyóújfalu	nagyközség	Bihar megye székhelye 1920-tól 1940-ig 1945-től 1950-ig	nem megyeszékhely
Budapest	főváros	Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye székhelye	Pest megye székhelye
Debrecen	törvényhatósági jogú város	Hajdú megye székhelye	Hajdú-Bihar megye székhelye
Eger	megyei város	Heves megye székhelye	Heves megye székhelye
Esztergom	megyei város	Komárom-Esztergom megye székhelye 1923-tól 1938-ig 1945-től 1950-ig Esztergom vármegye székhelye 1938-tól 1945-ig	nem megyeszékhely
Győr	törvényhatósági jogú város	Győr-Moson megye székhelye	Győr-Sopron megye székhelye
Gyula	megyei város	Békés megye székhelye XV. századtól 1950-ig	nem megyeszékhely
Hódmezővásárhely	törvényhatósági jogú város	nem megyeszékhely	Csongrád megye székhelye 1950-től 1962-ig
Kaposvár	törvényhatósági jogú város	Somogy megye székhelye	Somogy megye székhelye
Kecskemét	törvényhatósági jogú város	nem megyeszékhely	Bács-Kiskun megye székhelye 1950-től
Makó	megyei város	Csanád-Arad-Torontál vármegye székhelye 1923-tól 1945-ig Csanád megye székhelye 1945-től 1950-ig	nem megyeszékhely
Mátészalka	nagyközség	Szatmár vármegye székhelye 1920-tól 1923-ig 1945-től 1950-ig Szatmár-Ugocsa-Bereg vármegye székhelye 1923-tól 1940-ig	nem megyeszékhely
Miskolc	törvényhatósági jogú város	Borsod-Gömör megye székhelye	Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye
Nyíregyháza	megyei város	Szabolcs megye székhelye	Szabolcs-Szatmár megye székhelye
Pécs	törvényhatósági jogú város	Baranya megye székhelye	Baranya megye székhelye
Salgótarján	megyei város	nem megyeszékhely	Nógrád megye székhelye 1950-től
Sátoraljaújhely	megyei város	Zemplén megye székhelye 1938-tól 1945-ig	nem megyeszékhely
Sopron	törvényhatósági jogú város	Sopron megye székhelye XI. századtól 1950-ig	nem megyeszékhely
Szekszárd	megyei város	Tolna megye székhelye	Tolna megye székhelye
Szentes	megyei város	Csongrád megye székhelye 1883-tól 1950-ig	nem megyeszékhely
Székesfehérvár	törvényhatósági jogú város	Fejér megye székhelye	Fejér megye székhelye
Szikszó	nagyközség	Abaúj-Torna vármegye székhelye 1920-tól 1938-ig Abaúj megye székhelye 1945-től 1950-ig	nem megyeszékhely
Szolnok	megyei város	Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye	Szolnok megye székhelye
Szombathely	törvényhatósági jogú város	Vas megye székhelye	Vas megye székhelye
Tatabánya	megyei város	nem megyeszékhely	Komárom megye székhelye 1950-től 1990-ig Komárom-Esztergom megye székhelye 1990-től
Veszprém	megyei város	Veszprém megye székhelye	Veszprém megye székhelye
Zalaegerszeg	megyei város	Zala megye székhelye	Zala megye székhelye

Az új megyék neve és székhelye

Az új megyei beosztásról szóló minisztertanácsi rendelet a belügyminisztert hatalmazta fel a hatálybalépés időpontjának meghatározására. Ennek alapján két miniszteri rendelet kiadására került sor 1950. január 29-én és március 12-én, tehát az új területi beosztás két részletben lépett hatályba. A miniszteri rendeletek intézkedtek a járási beosztásnak a megyehatárok módosítása miatt szükséges kiigazításairól is.

Komárom és Nógrád megye esetében a megyei tanács végrehajtó bizottsága csak 1952-ben költözött át Balassagyarmatról Salgótarjánba illetve Esztergomból Tatabányára, addig tehát a korábbi két megyeszékhely átmenetileg megőrizte e szerepét.

Meg kell jegyezni azt is, hogy egyes állami szervek gyakran nem a megyeszékhelyen voltak megtalálhatók 1950 után sem. Így a Komárom megyei bíróság székhelye csak az 1980-as években került Esztergomból Tatabányára, a Békés illetve Nógrád megyei bíróság székhelye pedig 2000 után is Gyulán illetve Balassagyarmaton van.

Megye	Székhely	Hatálybalépés
Baranya megye	Pécs	1950. február 1.
Bács-Kiskun megye	Kecskemét	1950. február 1.
Békés megye	Békéscsaba	1950. március 16.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye	Miskolc	1950. március 16.
Csongrád megye	Hódmezővásárhely	1950. március 16.
Fejér megye	Székesfehérvár	1950. február 1.
Győr-Sopron megye	Győr	1950. március 16.
Hajdú-Bihar megye	Debrecen	1950. március 16.
Heves megye	Eger	1950. február 1.
Komárom megye	Tatabánya	1950. március 16.
Nógrád megye	Salgótarján	1950. február 1.
Pest megye	Budapest	1950. február 1.
Somogy megye	Kaposvár	1950. február 1.
Szabolcs-Szatmár megye	Nyíregyháza	1950. március 16.
Szolnok megye	Szolnok	1950. február 1.
Tolna megye	Szekszárd	1950. február 1.
Vas megye	Szombathely	1950. február 1.
Veszprém megye	Veszprém	1950. március 16.
Zala megye	Zalaegerszeg	1950. március 16.

Az új megyék részletesen

Baranya megye

Baranya megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Baranya megye addigi területe,
Somogy megyéből (e terület jele a térképen: 1)
- a Barcsi járásból Felsőszentmárton község,
- a Szigetvári járás
  - kivéve Magyarlad, Németlad és Patosfa községeket.

Pécs 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Bács-Kiskun megye

Bács-Kiskun megye 1950. február 1-jén alakult meg a következő területekből:

Bács-Bodrog megye teljes területe,
Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéből az alábbi területek:
- a Dunavecsei, Kalocsai, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházi és Kunszentmiklósi járások teljes területe,
- az Alsódabasi járásból Kunbaracs, Ladánybene és Lajosmizse községek,
- Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas megyei városok.

A megyerendezéssel egyidejűleg új járás alakult Kecskemét székhellyel.

Baja és Kecskemét 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Békés megye

Békés megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

Békés megye addigi területe, kivéve
- a Szolnok megyéhez csatolt Öcsöd községet,
a megszűnő Csanád megyéből az alábbi területek:
- a Battonyai és a Mezőkovácsházi járások teljes területe,
- a Központi járásból Nagykopáncs község,
Bihar megyéből a Cséffa-Nagyszalontai járás,
Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Dévaványa és Pusztaecseg községek,
a Hódmezővásárhely területéből szervezett Kardoskút község.

Békéscsaba 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

Borsod-Gömör megye területe
- kivéve az 1950. február 1-jén Heves megyéhez csatolt Borsodszemere, Egerfarmos, Nagyvisnyó, Noszvaj, Novaj, Szihalom és Szilvásvárad községeket (e terület jele a térképen: 3),
Abaúj megye teljes területe,
Zemplén megye teljes területe,
Szabolcs megyéből Báj, Csobaj, Kenézlő, Prügy, Taktakenéz, Tiszaladány, Tiszatardos, Viss és Zalkod községek (e terület jele a térképen: 2).

Miskolc 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Csongrád megye

Csongrád megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

Csongrád megye teljes addigi területe,
a megszűnő Csanád megyéből az alábbi területek:
- a Központi járás, kivéve
  - a Békés megyéhez csatolt Nagykopáncs községet
- a Torontáli járás teljes területe,
- Makó megyei város.

Hódmezővásárhely és Szeged 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Fejér megye

Fejér megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Fejér megye addigi területe, kivéve
- a Komárom megyéhez csatolt Bakonysárkány községet,
Veszprém megye Enyingi járásából Balatonbozsok, Dég, Enying, Lajoskomárom, Lepsény, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy és Mezőszilas községek,
Somogy megyéből Szabadhidvég község.

Székesfehérvár 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Győr-Sopron megye

Győr-Sopron megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

Győr-Moson megye teljes területe,
Sopron megye területe, kivéve
- az 1950. február 1-jén a Csepregi járásból Vas megyéhez csatolt Csepreg, Bő, Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság és Tompaládony községeket (e terület jele a térképen: 2),
Vas megyéből Kemenesszentpéter község (jele a térképen: 1).

Győr és Sopron 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Hajdú-Bihar megye

Hajdú-Bihar megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

Hajdú megye teljes területe,
Bihar megye területe, kivéve
- a Békés megyéhez csatolt Cséffa-Nagyszalontai járást,
Szabolcs megyéből Görbeháza, Nyíracsád, Nyíradony, Polgár, Tiszagyulaháza, Újszentmargita és Újtikos községek.

A megyerendezéssel egyidejűleg új járás alakult Polgár székhellyel.

Debrecen 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Heves megye

Heves megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Heves megye addigi területe, kivéve
- a Nógrád megyéhez csatolt Dorogháza, Hasznos, Maconka, Mátramindszent, Nagybátony, Nádújfalu, Pásztó, Szuha, Szurdokpüspöki és Tar községeket,
- a Szolnok megyéhez csatolt Nagyiván, Örvény, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs és Tiszaszőlős községeket,
Borsod-Gömör megyéből Borsodszemere, Egerfarmos, Nagyvisnyó, Noszvaj, Novaj, Szihalom és Szilvásvárad községek,
Nógrád-Hont megyéből Heréd, Lőrinci, Nagykökényes és Zagyvaszántó községek,
Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéből Boldog és Kerekharaszt községek.

A megyerendezéssel egyidejűleg február 1-jén alakult meg Heves megye új közigazgatási egységeként a Füzesabonyi járás.

Komárom megye

Komárom megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

Komárom-Esztergom megye teljes területe,
Veszprém megyéből Ácsteszér, Aka, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Bársonyos, Csatka, Hánta, Kerékteleki, Réde, Súr községek (e terület jele a térképen: 2),
Fejér megyéből Bakonysárkány község (jele a térképen: 1).

Nógrád megye

Nógrád megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Nógrád-Hont megye addigi területe, kivéve
- a Pest megyéhez csatolt Szobi járást,
- a Heves megyéhez csatolt Heréd, Lőrinci, Nagykökényes és Zagyvaszántó községeket,
Heves megyéből Dorogháza, Hasznos, Maconka, Mátramindszent, Nagybátony, Nádújfalu, Pásztó, Szuha, Szurdokpüspöki és Tar községek.

A megyerendezéssel egyidejűleg az addig Nógrád-Hont megyéhez tartozott Sziráki járás megszűnt és Pásztó székhellyel új járás alakult.

Pest megye

Pest megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéből az alábbi területek:
- az Abonyi, Budakörnyéki, Gödöllői, Gyömrői, Központi, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei és Váci járások teljes területe,
- az Alsódabasi járás, kivéve
  - a Bács-Kiskun megyéhez csatolt Kunbaracs, Ladánybene és Lajosmizse községeket,
- az Aszódi járás, kivéve
  - a Heves megyéhez csatolt Boldog és Kerekharaszt községeket,
- Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác megyei városok,
Nógrád-Hont megyéből a Szobi járás teljes területe.

Somogy megye

Somogy megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Somogy megye addigi területe, kivéve
- a Zala megyéhez csatolt Belezna, Nemespátró és Surd községeket (a térképen: 1),
- a Fejér megyéhez csatolt Szabadhidvég községet (a térképen: 2),
- a Barcsi járásból Baranya megyéhez csatolt Felsőszentmárton községet és Magyarlad, Németlad és Patosfa községek kivételével a Szigetvári járást (a térképen: 3),
Veszprém megyéből Balatonszabadi, Siófok és Siómaros községek (a térképen: 4),
Tolna megyéből Bedegkér, Kánya és Tengőd községek (a térképen: 5).

Kaposvár 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Szabolcs-Szatmár megye

Szabolcs-Szatmár megye 1950. március 16-án alakult meg a következő területekből:

Szatmár-Bereg megye teljes területe,
Szabolcs megye területe, kivéve
- a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez csatolt Báj, Csobaj, Kenézlő, Prügy, Taktakenéz, Tiszaladány, Tiszatardos, Viss és Zalkod községeket,
- a Hajdú-Bihar megyéhez csatolt Görbeháza, Nyíracsád, Nyíradony, Polgár, Tiszagyulaháza, Újszentmargita és Újtikos községeket.

A megyerendezéssel egyidejűleg a Ligetaljai járás megszűnt.

Szolnok megye

Szolnok megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Jász-Nagykun-Szolnok megye addigi területe, kivéve
- a Békés megyéhez csatolt Dévaványa és Pusztaecseg községeket,
Békés megyéből Öcsöd község,
Heves megyéből Nagyiván, Örvény, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs és Tiszaszőlős községek.

Tolna megye

Tolna megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Tolna megye addigi területe, kivéve
- a Somogy megyéhez csatolt Bedegkér, Kánya és Tengőd községeket.

Vas megye

Vas megye új területe 1950. február 1-jétől az alábbiak szerint alakult:

Vas megye addigi területe, kivéve
- a Zala megyéhez csatolt Egervár, Gősfa és Vasboldogasszony községeket,
- a Veszprém megyéhez csatolt Egyházaskesző, Kemeneshőgyész, Magyargencs és Várkesző községeket,
- a Győr-Sopron megyéhez csatolt Kemenesszentpéter községet,
Sopron megyéből Csepreg, Bő, Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság és Tompaládony községek.

Szombathely 1950. június 15. napjától lett a megye része, amikor a törvényhatósági jogú városi jogállás az egész országban megszűnt.

Veszprém megye

Veszprém megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

Veszprém megye addigi területe, kivéve
- a Fejér megyéhez csatolt Balatonbozsok, Dég, Enying, Lajoskomárom, Lepsény, Mezőkomárom, Mezőszentgyörgy és Mezőszilas községeket,
- a Komárom megyéhez csatolt Ácsteszér, Aka, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Bársonyos, Csatka, Hánta, Kerékteleki, Réde és Súr községeket,
- a Somogy megyéhez csatolt Balatonszabadi, Siófok és Siómaros községeket,
Zala megyéből a Keszthelyi, Sümegi és Tapolcai járások teljes területe,
Vas megyéből Egyházaskesző, Kemeneshőgyész, Magyargencs és Várkesző községek.

Zala megye

Zala megye új területe 1950. március 16-ától az alábbiak szerint alakult:

Zala megye addigi területe, kivéve
- a Keszthelyi, Sümegi és Tapolcai járásokat (e terület jele a térképen: 1 és 2),
Somogy megyéből Belezna, Nemespátró és Surd községek (e terület jele a térképen: 3),
Vas megyéből Egervár, Gősfa és Vasboldogasszony községek (e terület jele a térképen: 4).

A megyerendszer változásai a következő évtizedekben

Bővebben: Magyarország megyéi (1950–1990)

Az 1950-ben kialakult megyerendszer nagyobb részben több mint fél évszázada alig változott, amire nem volt példa Magyarország történelmének utolsó három évszázadában. Megyeszékhely áthelyezésére egyetlen alkalommal került sor: 1962-ben a sokkal népesebb Szegedre került át Csongrád megye székhelye Hódmezővásárhelyről. A megyehatárok néhány helyen kisebb mértékben módosultak néhány község átcsatolásával (például Bakonycsernye 1956-ban Veszprémtől Fejér megyébe került), az egyetlen nagyobb léptékű változás Keszthely és a Keszthelyi járás visszacsatolása volt Veszprémtől Zala megyéhez 1978. december 31-én.

1954-ben Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged városokat megyei jogú városként kiemelték megyéik fennhatósága alól, 1971-ben azonban ez a helyzet megszűnt. Egyidejűleg azonban létrehozták a megyei városi jogállást az említett négy város és egy ötödik, Győr számára. A megyei városok sok tekintetben kiemelt hatáskörrel rendelkeztek, de nem voltak függetlenek a megyéktől, melyekhez tartoztak. 1989-ben újabb három város (Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehérvár) lett megyei város, 1990-ben azonban a megyei városi jogállás megszűnt.

1990-ben négy megyeátnevezés történt: Győr-Sopron megye neve Győr-Moson-Sopronra, Szolnoké Jász-Nagykun-Szolnokra módosult, Komárom megyének Komárom-Esztergom, míg Szabolcs-Szatmárnak Szabolcs-Szatmár-Bereg lett az új neve. Emellett ismét megyei jogú városok jöttek létre. Ez utóbbiak azonban a korábbiakkal ellentétben nem alkotnak önálló, a megyéktől különálló közigazgatási területi egységet, és számuk jóval nagyobb: 1990-ben 20 megyei jogú város alakult, 1994-ben újabb kettő, 2006-ban még egy, végül 2022-ben további kettő. Napjainkban megyei jogú város az összes megyeszékhely (Budapest kivételével) és még hét nagyobb város. 2020-ban egy újabb megyeátnevezés történt: Csongrád megye június 4-től (a trianoni békeszerződés 100. évfordulója napjától) a Csongrád-Csanád nevet viseli.

1990 után a megyehatárok csupán néhány helyen módosultak kisebb mértékben. A legjelentősebb, az ország közigazgatási térképén látványos nyomot hagyó változás az volt, hogy Veszprém megye összesen 11 települése került át Győr-Moson-Sopron megyébe három hullámban: 1992-ben (Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny, mindhárom Győr vármegyéhez majd Győr-Sopron megyéhez tartozott 1954-ig), 1999-ben (Bakonypéterd és Lázi) és 2002-ben (Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány). Bács-Kiskun megyéhez csatolták 1996-ban Baranya megyétől Dunafalvát és 1999-ben Jász-Nagykun-Szolnok megyétől Tiszaugot, Komárom-Esztergom megyéhez pedig Fejér megyétől Szárligetet 1999-ben. 2013-ban pedig szintén Veszprém megyétől Somogy megyéhez csatolták Balatonvilágost.

Az Alaptörvény 11. módosításával 2023. első napjától ismét vármegyéknek nevezik a megyéket.[1]

Lásd még

Források

Hencz Aurél: Területrendezési törekvések Magyarországon. KJK, Budapest, 1973. pp. 529–534.
A Magyar Népköztársaság Helységnévtára 1973. Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest. pp. 967–1015. (IV. Az államigazgatási területi egységek főbb területszervezési változásainak összefoglaló jegyzékei.)
A minisztertanács 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában
A belügyminiszter 5.201/4/II–1/1950. (I. 29.) B. M. számú rendelete a minisztertanácsnak a megyék nevének, székhelyének és területének megállapításáról szóló 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetése és végrehajtása tárgyában
A belügyminiszter 5.201/11/II–1/1950. (III. 12.) B. M. számú rendelete a minisztertanácsnak a megyék nevének, székhelyének és területének megállapításáról szóló 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetése és végrehajtása tárgyában
A minisztertanács 143/1950. (V. 18.) M. T. számú rendelete a megyei tanácsok, valamint a budapesti városi tanács felállításáról és működésének megkezdéséről
A minisztertanács 144/1950. (V. 20.) M. T. számú rendelete a járások területének rendezéséről
A minisztertanács 196/1950. (VII. 25.) M. T. számú rendelete a budapesti városi kerületi, a járási és a városi tanácsok felállításáról és működésének megkezdéséről

További információk

Pártállam és megyerendezés 1949–1950 Archiválva 2020. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF – Dokumentumok az önálló Zemplén megye megszüntetéséről