Nagykökényes
| Nagykökényes | |||
_(5798._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k)_2.jpg) | |||
| Havas Boldogasszony templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Hatvani | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Besszer Andrásné (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3012 | ||
| Körzethívószám | 37 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 542 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 33,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 44′ 02″, k. h. 19° 35′ 59″47.733980°N 19.599760°EKoordináták: é. sz. 47° 44′ 02″, k. h. 19° 35′ 59″47.733980°N 19.599760°E | |||
 Nagykökényes
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Nagykökényes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykökényes témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nagykökényes község Heves vármegyében, a Hatvani járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Heves vármegye legnyugatibb települése. Hatvantól 12 kilométerre északnyugatra helyezkedik el, közel Pest és Nógrád vármegyék határához.
Megközelítése, közlekedése
[szerkesztés]A falun keresztülvezet a Verseg és Hatvan közötti 2111-es út, de mellékút köti össze Erdőtarcsával (21 152-es út) és Zagyvaszántóval (2132-es út) is.
Története
[szerkesztés]Nagykökényes első ismert birtokosai a Szolnok nemzetség tagjai voltak, de itteni birtokukat korán elvesztették, azt a Kökényes-Radnót nemzetség kapta meg. A Kökényes-Radnót nemzetség a 12. század közepén birtokos volt, premontrei rendű monostort alapított, melynek kegyurai is voltak.
1312–1315 között a települést még az e nemzetségből származott Radnót birtokában találjuk, kinek utód nélküli halála után, 1322-ben Kökényest I. Károly Róbert király az elhunyt sógorának, a Kacsics nemzetségbeli Simonnak, a palásti Radó család ősének adományozta.
A 15. században már Kökényes (1424) és Kökényesmonostora (1428) néven említik a oklevelek.
1493-ban a Szobi családnak is voltak itt birtokrészei.
A 16. század közepén a török hódoltsághoz tartozott és 1562–1563-ban Arpalik Hasszán aga, a budai önkéntes lovasok parancsnokának hűbérbirtoka volt.
1715-ben 17, 1720-ban 20 magyar háztartást írtak itt össze.
1740-ben a Podmaniczky család volt a földesura, 1770-ben pedig báró Orczy Lőrinc, Podmaniczky János és Sándor, a Bujanovszky és a báró Hellenbach családok birtoka volt.
1826-ban a báró Podmaniczky család birtoka, később pedig báró Laffert Antalé, gróf Benyovszky Zsigmondé, báró Podmaniczky Károlyé, Lajosé és Lászlóé, Szirmay Ádámé, Dessewffy Jóbé és Titusé, majd a 20. század elején Dessewffy Ödön és báró Harkányi János voltak a nagyobb birtokosai.
1854-ben nagy tűzvész is pusztított itt, akkor majdnem az egész helység leégett, 1873-ban pedig nagy kolerajárvány volt a településen.
.jpg)
A községbeli kúriák közül a Dessewffy Ödönét 1820 körül Dessewffy Imre építtette. E kúriában akkoriban 2000 kötetes könyvtár, egy eredeti pompeji váza, gazdag fegyvergyűjtemény is volt.
A másik kúria a 20. század elején Turák Dezsőé volt, de egykor gazdája a Benyovszky család volt.
A 20. század elején az 1950-es megyerendezés előtt Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.
1910-ben 797 magyar lakosa volt. Ebből 753 római katolikus, 32 evangélikus, 9 izraelita volt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Török László (független)[3]
- 1994–1998: Török László (független)[4]
- 1998–2002: Török László (független)[5]
- 2002–2006: Török László (független)[6]
- 2006–2010: Török László (független)[7]
- 2010–2014: Gáspár Tamás (független)[8]
- 2014–2019: Besszer Andrásné (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019–2024: Besszer Andrásné (Fidesz-KDNP)[10]
- 2024– : Besszer Andrásné (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 589 | 595 | 589 | 577 | 548 | 553 | 542 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,2%-a magyarnak, 0,2% lengyelnek, 0,5% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,2%, református 2,7%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 5,1% (21,6% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,2-0,2% szlováknak, bolgárnak, ukránnak és görögnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,9% volt római katolikus, 2,7% református, 1,3% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9,5% felekezeten kívüli (35,4% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus templom. Havas Boldogasszony tiszteletére felszentelt. A 18. században épült barokk stílusban.
- Világháborús emlékmű
- Volt Dessewfy kúria
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Molnár Dánielné, Ilcsi néni (1926–2013), a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett kozmetikus[14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Nagykökényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Nagykökényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nagykökényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Nagykökényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagykökényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagykökényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagykökényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Nagykökényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Nagykökényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
- ↑ Nagykökényes Helységnévtár
- ↑ Nagykökényes Helységnévtár
- ↑ Meghalt Ilcsi néni, a híres kozmetikus. origo.hu, 2013. január 10. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
További információk
[szerkesztés]- Nagykökényes az utazom.com honlapján
- Földhivatalok Archiválva 2012. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Irány Magyarország
- Nagykökényes műemlékei
| Erdőtarcsa | Héhalom | Zagyvaszántó |
| Verseg |
|
Lőrinci |
| Kartal | Kerekharaszt | Heréd |
A Hatvani járás települései | ||
|---|---|---|
Apc · Boldog · Csány · Ecséd · Hatvan · Heréd · Hort · Kerekharaszt · Lőrinci · Nagykökényes · Petőfibánya · Rózsaszentmárton · Szűcsi · Zagyvaszántó |  | |
