Ugrás a tartalomhoz

Kürtösújfalu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kürtösújfalu (Nová Ves)
Kürtösújfalu zászlaja
Kürtösújfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rangközség
Első írásos említés1473
PolgármesterMarian Varholák
Irányítószám991 05
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámVK
Népesség
Teljes népesség441 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság164 m
Terület8,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 07″, k. h. 19° 21′ 53″48.168611°N 19.364722°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 07″, k. h. 19° 21′ 53″48.168611°N 19.364722°E
Kürtösújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kürtösújfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kürtösújfalu (1899-ig Kisújfalu, szlovákul: Nová Ves) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagykürtöstől 5 km-re délre, a Kürtös-patak bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település a 14. században keletkezett, 1473-ban "Wyfalw" alakban említik először. Kékkő várának uradalmához tartozott. 1544 és 1593 között a török hódoltság részévé vált. A 17. század első felének harcaiban elpusztult és csak a 18. század elején telepítették újra. 1848-ig a divényi és a kékkői uradalom része volt. 1828-ban 53 házában 439 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.

Vályi András szerint "ÚJFALU. Kis Újfalu. Nógrád Várm. földes Urai Gr. Balassa, és Gr. Zichy Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Sklabonyának szomszédságában, mellynek filiája; határja hegyes, vőlgyes."[2]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 308 lakosából 253 szlovák és 30 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 382 lakosából 349 szlovák és 32 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 382 lakosából 343 csehszlovák, 31 magyar és 8 állampolgárság nélküli volt. Ebből 355 római katolikus, 20 evangélikus és 7 izraelita vallású volt.

1930-ban 441 lakosából 405 csehszlovák, 26 magyar és 10 állampolgárság nélküli volt. Ebből 401 római katolikus, 29 evangélikus és 11 izraelita vallású volt.

1970-ben 500 lakosából 488 szlovák, 8 magyar és 4 ismeretlen nemzetiségű volt.

2001-ben 358 lakosából 337 szlovák és 2 magyar volt.

2011-ben 401 lakosából 391 szlovák, 6 cseh, 2 magyar és 2 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 441 lakosából 396 (+2) szlovák, 8 (+1) magyar, (+1) cigány, 5 (+1) egyéb és 32 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ma7.sk