Felsőpalojta
| Felsőpalojta (Horné Plachtince) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagykürtösi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1244 | ||
| Polgármester | Ladislav Nozdrovický | ||
| Irányítószám | 991 24 (pošta Dolné Plachtince) | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | VK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 210 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 20 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 243 m | ||
| Terület | 10,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 14′, k. h. 19° 17′48.233333°N 19.283333°EKoordináták: é. sz. 48° 14′, k. h. 19° 17′48.233333°N 19.283333°E | |||
| Felsőpalojta weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőpalojta témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőpalojta (szlovákul: Horné Plachtince) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagykürtöstől 7 km-re északnyugatra fekszik, a Palojta-völgy legészakibb települése.
Története
[szerkesztés]Területén a régészeti leletek tanúsága szerint a korai bronzkorban a lausitzi kultúra népe lakott, a vaskorban a la-théne-i kultúra települése, később kelta település állt itt.
1243-ban "Palatha" néven említik először. 1245-ben "Palatha", 1337-ben "Palatha Superior" néven említik. Első ismert birtokosai a Tardos nemzetség Palojtai ágának tagjai voltak, akik valószínűleg már a tatárjárás előtti időkben birtokolták a Palojta birtok egy részét, melyet 1244 körül Pósa fiai Tardos és Sándor négy és fél márkáért átengedtek Roland sági prépostnak. (Fejér VII. I. 286. IV. 3. 243.) 1245-től a sági prépostság birtoka. 1275-ben vámszedési jogot, majd mint mezőváros vásártartási jogot kapott. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi Szent Márton tiszteletére szentelt templomát is. A középkorban Palothának és Prépostpalojtájának is nevezték. 1465-ben ismét vásártartási jogot kapott. Később a régi Palojta területén három község: Alsó- Közép- és Felsőpalojta keletkezett, melyek közül utóbbi a legészakabbra fekvő település. A 16. században a Simonffy család birtoka. 1685-ben elfoglalta a török. 1715-ben 3 kúria és 26 ház állt a településen. 1828-ban 50 házában 300 lakos élt. A 19. században a rozsnyói káptalan faluja volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "Alsó, Felső és Középső Palojta. Három tót faluk Hont Vármegyében, Alsónak földes Ura a’ Rozsnyói Káptalanbéli Uraság, Felsőnek, és a’ Középsőnek pedig több Uraságok, mellyek Alsó Palojtának filiájik, Középsőnek Ispotállya is van; lakosaik katolikusok, és evangelikusok, határbéli földgyeik közép termékenységűek, mivel valamennyire hegyesek. Alsó Palojtának fája nints, más egyéb javaik is lévén, második osztálybéliek."[2]
Fényes Elek szerint "Palojta (Felső), tót falu, Honth vmegyében, 48 kath., 275 evang. lak. F. u. többen."[3]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 311, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 202 lakosából 197 szlovák volt.
2011-ben 207 lakosából 199 szlovák.
2021-ben 210 lakosából 200 szlovák, 3 magyar (1,43%), 1 cseh, 1 lengyel, 5 ismeretlen nemzetiségű.[4]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A faluban tájház található.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1945. augusztus 28-án Milan Kňažko szlovák színész, politikus.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Községinfó
- Felsőpalojta Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. május 6.)
A Nagykürtösi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagykürtös (Veľký Krtíš) | ||
Alsóesztergály (Dolné Strháre) · Alsópalojta (Dolné Plachtince) · Alsósztregova (Dolná Strehová) · Alsózellő (Malé Zlievce) · Apafalva (Opava) · Apátújfalu (Opatovská Nová Ves) · Bátorfalu (Bátorová) · Borosznok (Brusník) · Bussa (Bušince) · Csáb (Čebovce) · Csalár (Čeláre) · Csall (Čelovce) · Dacsókeszi (Kosihovce) · Dacsólám (Dačov Lom) · Ebeck (Obeckov) · Erdőmeg (Záhorce) · Érújfalu (Závada) · Fehérkút (Príbelce) · Felsőesztergály (Horné Strháre) · Felsőpalojta (Horné Plachtince) · Felsősztregova (Horná Strehová) · Felsőzellő (Veľké Zlievce) · Galábocs (Glabušovce) · Gyürki (Ďurkovce) · Hartyán (Chrťany) · Inám (Dolinka) · Ipolybalog (Balog nad Ipľom) · Ipolyharaszti (Chrastince) · Ipolyhídvég (Ipeľské Predmostie) · Ipolykér (Kiarov) · Ipolykeszi (Kosihy nad Ipľom) · Ipolynagyfalu (Veľká Ves nad Ipľom) · Ipolynyék (Vinica) · Ipolyszécsényke (Sečianky) · Ipolyvarbó (Vrbovka) · Kékkő (Modrý Kameň) · Kelenye (Kleňany) · Kiscsalomja (Malá Čalomija) · Kishalom (Malé Straciny) · Kiskürtös (Malý Krtíš) · Kislibercse (Ľuboriečka) Kóvár (Koláre) · Kőkeszi (Kamenné Kosihy) · Középpalojta (Stredné Plachtince) · Kürtösújfalu (Nová Ves) · Leszenye (Lesenice) · Lukanénye (Nenince) · Magasmajtény (Hrušov) · Mikszáthfalva (Sklabiná) · Nagycsalomja (Veľká Čalomija) · Nagyhalom (Veľké Straciny) ·Nagylám (Veľký Lom) · Nógrádszenna (Senné) · Nógrádszentpéter (Pôtor) · Óvár (Olováry) · Paróca (Pravica) · Rárósmúlyad (Muľa) · Sirak (Širákov) · Süllye (Šuľa) · Száraznyírjes (Suché Brezovo) · Szécsénykovácsi (Kováčovce) · Szelény (Seľany) · Szuhány (Sucháň) · Terbegec (Trebušovce) · Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty) · Tótkelecsény (Slovenské Kľačany) · Tótkisfalu (Vieska) · Veres (Červeňany) · Zobor · Zsély (Želovce) |  | |
