Ugrás a tartalomhoz

Száraznyírjes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Száraznyírjes (Suché Brezovo)
Száraznyírjes zászlaja
Száraznyírjes zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rangközség
Első írásos említés1573
PolgármesterEva Pasiarová
Irányítószám991 03
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámVK
Népesség
Teljes népesség94 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség10 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság404 m
Terület11,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 31″, k. h. 19° 21′ 31″48.308611°N 19.358611°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 31″, k. h. 19° 21′ 31″48.308611°N 19.358611°E
Száraznyírjes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Száraznyírjes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Száraznyírjes (1899-ig Száraz-Brézó, szlovákul: Suché Brezovo) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagykürtöstől 14 km-re északra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A mai község területén, a történelem előtti időben a hallstatti és a pilinyi kultúra települései álltak.

A települést 1573-ban "Brezowa" alakban említik először. A divényi váruradalom része volt. A 17. század elején a hadak elpusztították, majd 1680 körül újra elnéptelenedett. 1848-ig birtoka megoszlott a divényi és a kékkői uradalom között. 1828-ban 32 házában 455 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A falu mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

Nógrád vármegye monográfiája szerint "Száraznyirjes. (Azelőtt Száraz-Brézó.) A gácsi járásban fekvő kisközség Házainak száma 64, lakosaié 321, a kik leginkább tótajkúak és evangélikus vallásúak. Postája Nógrádszenna, távirója Gács és vasútállomása Nógrádszakal. E helységről csak a XVIII. század elejétől kezdve vannak adataink 1715-ben 15 és 1720-ban 12 tót háztartást írtak itt össze. 1848-ig a gróf Zichy és a gróf Forgách családok voltak a földesurai és most is a gróf Zichy és a gróf Forgách-családoknak, továbbá a nagylámi közbirtokosoknak van itt nagyobb birtokuk. A községhez tartozik Pusztalehota."[2]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 305, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 123 lakosából 113 szlovák volt.

2011-ben 112 lakosából 93 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Evangélikus temploma 1861-ben épült.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Nógrád vármegye.