Ugrás a tartalomhoz

Hartyán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hartyán (Chrťany)
Hartyán zászlaja
Hartyán zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásNagykürtösi
Rangközség
Első írásos említés1227
PolgármesterJán Belov
Irányítószám991 21
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámVK
Népesség
Teljes népesség107 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság222 m
Terület9,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 29″, k. h. 19° 27′ 39″48.291389°N 19.460833°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 29″, k. h. 19° 27′ 39″48.291389°N 19.460833°E
Hartyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hartyán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hartyán (1899-ig Tót-Hartyán, szlovákul: Chrťany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagykürtöstől 13 km-re északkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

1227-ben "Harkyan" néven említik először. 1339-ben "Harakyan", 1349-ben "Harkyan a.n. Prelep" alakban említik. Története során előbb az Aba nemzetség, később a Széchy és a Balassa család birtoka. 1554 és 1594 között a török hódoltsághoz tartozott. A 17. században Divény, majd Kékkő várának tartozéka volt. A 18. században határában vasércet bányásztak. 1828-ban 26 házában 171 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással és idénymunkákkal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Tót Hartyán. Tót falu Nográd Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Kis Szellőhöz 1 2/4 mértföldnyire, Gácsfalvának filiája, Fazaro nevű pusztája is van, határja középszerű, vagyonnyai külömbfélék."[2]

Fényes Elek szerint "Tót-Hartyán, tót falu, Nógrád vmegyében, a sztregovai völgy felső részén: 160 evang. lak., kik az alföldre járnak dolgozni. Határa kövecses és sovány. Többen birják. Ut. p. Balassa-Gyarmat."[3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 236, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 117 lakosából 112 szlovák volt.

2011-ben 151 lakosából 134 szlovák.

2021-ben 107 lakosából 106 szlovák, 1 francia nemzetiségű[4].

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]